Posted by
Posted in

Szívfájdalomban jó, ha a poéta gyorsan tollat ragad

Az időórám, hangtalanul zajongva, csak ketyeg, Kezemben a lúdtoll, nézem, mikor billen a mérleg… Megöregedtem… tudom elcsesztem életem végleg! A Hold, nagyon bágyatagon bekukucskál a szobámba, Én meg már órák óta itt ülök a sötét ruhámba… Sikít egy nagyot lelkem, gyerünk! Lúdtollat a tentámba! Az éj csendje falat emel közém és a világ közé, Írnék, […]

Posted by
Posted in

Te vagy minden

Szegényen járva az élet útját, képeken látva milyen szép a világ. Plakátok hirdetik a siker útját, reménytele szívvel járja útját. Lelke oly üres gondterhelt, számolgat össze ad mindent. Rájön nincsen felesleg, így marad a remény a plakát az életben. Egy nap ráköszönt a szerelem, lelke boldogan reppen. Már nem látja meg a plakátot, s nem […]

Posted by
Posted in

Nem játék

Edit Szabó : Nem játék . Nem játék az élet, örök változással jár, van benned félelem, nem tudod, mi várhat rád ! . Fontos az egészség, hideg folyó vizében régi cipőd az emlék, új élet csak a tied. . Felejtsd a haragot, béke éljen lelkedben, a dühödet boldog ember szíve felejtse! . Bőcs,2020.01.18.

Posted by
Posted in

Téli nap

A téli nap, vakítóan süt… Hótakaró visszaveri fényt, Én meg nézem, mint egy átszellemült. Úgy élem meg, mint egy leányregényt. * Hófehér a hó, A tisztaság szépsége… Hógolyó fehér. Vecsés, 1998. december 22. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Mindenkinél vendég egyszer…

Van, akinél többször is poharat emelne… Mindenkinél vendég egyszer a halál, Ha szól a vekkere, indul, meg nem áll. De, néha látja, hogy benőtte a fű az utat… Ilykor megáll és a gondolataiban kutat… A halál pelerinje, Az éjjel végtelenje. Szokása az egy, nagy suhintás, Végül is, ezért ő a kaszás… Ha a riasztása téves […]

Posted by
Posted in

A jelennek van jövője…?

Aki a múltjában véglegesen elmerült, csak azt fürkészi, Az azt mutatja, hogy jövőben nem hisz, azt nincs kedve fürkészni. Nem kívánhat jobb jövőt, aki nem hisz benne, Kinek a jelene és múltja, nem istene… Láttad-e már az éjben, hogy a sok sötét szín veled csak játszik? Azt meg tán’ tudod-e, hogy ez a kavalkád, veled […]

Posted by
Posted in

Mozgás hallik a templomból

Mozgás hallik a templomból, lehet hogy ő… az Isten? Késői órán templomszolga szolgálatban nincsen. Kinéz az Isten, elámul, itt egy „barbár”. Visszanézek, én e terhet nem bírom már. Megfordulok, térden állva felajánlom a lelkem, Megtérten sírok, imára összekulcsolom kezem. Isten szól: megkedveltelek, már nem vagy barbár, De igyekezz, mert nem vagy még Te… csak szakbarbár… […]

Posted by
Posted in

Várostrom télen…

Európai stílusú haikuban… Várárok vízét Sűríti az eső hó! Reggelre befagy. * Várárok vízén, Ellenség korcsolyázik. Hógolyót dobál… * Várárok vize Fagyott, madártoll hull rá. Korizós, bukik… * Hóvihar tombol, Támadóknak, most merre? Hóban korizni? * Havas forgószél Sodorja fegyverzetet. Már hógolyó sincs. * Ellen bekopog Menedékért! Forralt bor… Szebb és jobb jövőt! Vecsés, 2016. […]

Posted by
Posted in

Jégvirág csokor

Hideg-mágus csak Suhint, ablakon csokor. Szép a rajzolat. * Odanézz! Nem látunk ki az ablakon, Nem látunk át a szép jégvirág csokron! Most éjszaka, kint nagyon fagyhatott, Jégvirág, ablakunkra hullhatott! * Ezüst jégvirág Nyílt a külső ablakon. Mint szemellenző… * Ez, az a gyönyörű csokor, amit le nem téphetsz, Ez, az a szép virág, amit […]

Posted by
Posted in

Hóban,fagyban

MESEVERS Edit Szabó : Hóban, fagyban . Meseország közepében lehullott már a nagy hó, fehérség borít el mindent, hegy tetején várorom. . Telihold világítja meg fagy közepén az utat, sárga fényben tükröződnek lányok, arra haladnak. . Útnak indult a három lány, két édes, egy mostoha, irigylik a szegény leányt, hangjuk mint egy harsona. . Minden […]