Posted by
Posted in

Himnusz…az én tollamból

Ajándékom, egy kis bónusz, nincsen ebben hókusz-pókusz! Víz, homok, föld, por és humusz: Nemzetünk múltja, s jövője a Himnusz.   E műben népünk balsorsa a fókusz, a múlt fájdalma szúr, mint a kaktusz. Istenünk Te vagy, nem pedig Zeusz, tedd jövőnket édessé, mint a kókusz!   Ne ritkítsa nemzetünket abortusz, s ne legyen népünk közt […]

Posted by
Posted in

A matematika nyelvén

Arkhimédész szellemében Ha nem is fordítod ki a világot sarkaiból, akkor is találj egy biztos pontot magadnak, s a világ sem fog téged kifordítani.   Abszolút értéken Éned koordinátáit soha ne felejtsd, s akkor hűen visszatérhetsz mindig önmagadhoz.   Hiba Ha törtekből barkácsolt félisten énedet emeled sokadik hatványra, miközben konstans értékeid reciprokát definiálatlanul bálványoztatod.   […]

Posted by
Posted in

Talán tavasz

B. Mester Éva   Talán tavasz   A februári versekbe már visszalopakodott a tavasz korai hírnöke. A hóvirág után, a kerti évelők színezik ki a tavalyi vágyakat. Elővesszük, a valahol begyűjtött, nem tudom mit rejtő magvakat. Ültetünk, csokrozunk, gyönyörködünk és meghalunk. Lesz virág búcsúra! Lesz randevúra! Piacra nem lesz, nem adom el. A vásárnapokon lyukas […]

Posted by
Posted in

Tavaszi öröm

Edit Szabó . Tavaszi öröm Hó esésnek legyen vége, nagyon régen úgy várom ám, virágokat lássak nyílni, hozzon vidámságot fénysugár. Olvadjon fel minden remény, felém hozza tavasz illatát, új kalandot, üdeséget, szerelmemnek varázslatát. Ibolyáknak illatában gyógyuljanak régi sebek, kora hajnal kinyithatják virágszirmukkal szívemet. Mámorító boldogságban kéz a kézben lágyan ring, derekamra simul keze, a boldogság […]

Posted by
Posted in

Téli korcsolyázás

Edit Szabó : Téli korcsolyázás Tél derekán beállt a fagy, kemény mínuszok biz’ vannak, befagyott a tavak vize, korcsolyázók örömére. Jégtakaró vastag, kemény elbírja terhek erejét, rianásnak híre-hamva, siklanak is vígan rajta. Apa, anya, gyereksereg tükörsima jégre mehet, parti nádas nem menedék, védi sirály is a fészkét. Déli partnak sekély vize szinte aljáig a jégbe […]

Posted by
Posted in

Mai Nap Margójára

Láttamozott iratok hevernek szanaszét Hanyag szavak Elfolyt képzetek Háborog a morajlás, felesel a szél. Megtaposott földbe elbújt mélyen Dőre, lenyomatos kirakatok Megbolondult gondolatok Vakultig ássa az idült szépségen. Árnyékok beszélnek a fallal Vitatkoznak szent beszédek Szólalkoznak kesernyés jövőképek Bár sosem ébredtem még holnappal. Virágok festődnek a margókra Mai nap nem öltözök bohócnak Mosolyvonalat rajzoló, keserű […]

Posted by
Posted in

Családok fájdalma

Edit Szabó : Családok fájdalma Országzászló fél árbócon a nagy nemzeti gyásznapon, oly emberi tragédia, fiatalok hulltak porba. Hirtelenség nincs eszmélet, ketté tört fiatal éltek, hol vagy Isten, hogy engedted, az életük odavesszen. Előttük volt minden szépség, előttük volt a reménység, kedves családjuk mellette hogy lesz béke éltetekbe ! Vér a vérból, test a testből […]

Posted by
Posted in

Gida sírás

Valahol az erdő mélyén, Lombos fák takarta cserjék szélén, Őzgida ül bánatosan, Anyját várja magányosan.   Kis fejét csak forgatja, Hátha valahol meglátja, Nemsokára esteledik, Kis szemébe könny szökik.   Félelmében csendben marad, Mert az ordas farkas arra halad, A sötétség nagy lepelként, Betakarja védelmezvén.   Reszket, fázik kicsi teste, Nincsen aki melegítse, Mindenütt a […]

Posted by
Posted in

Csillag

Csillag Csillag, csillag égi lámpa, varázslatos kozmosz álma. Hány nemzedék hitte, várta, csodás látomásod áldva sorsfordító erődet. Fohász szállt a csendes éjben: kértek jót és rosszat Tőled, de, Te fenn a magas égben, tinta-kékű vak sötétben állandó vagy, ragyogó, ezüst fénnyel csillogó, mindenségben villódzó!

Tavaszváró
Posted by
Posted in

Tavaszváró

Szép kikelet gyere már! Fújd el a föld ridegét! Szél ha zenél, az idő is muzsikál tefeléd. Fénylik az ég. Veled itt most csepeg, olvad a jég. Jöjj ide! Törjön a tél. Pirkad az új tavasz, él. Égnek a fények, a tél megy, s az idő viruló. Part köve fény peremén, csendesen elsimuló. Víz bugyog, […]