Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Vírus-buli

Rózsa Iván: Vírus-buli Karanténba zárva, mint az állatkerti majmok: Várjuk, hogy múljon a vírus, bukjon a zsarnok! Csak neki vannak haverjai, kik benne vannak a buliban: Főleg Keleten, de Nyugaton is, sunyiban… Budakalász, 2020. március 24.

Posted by
Posted in

SOHA NE ADD FEL

Egyszer majd a néma csend is felsikolt S piros rózsák nyilnak majd a sötét felhök felett S visszatér újból az az élet Mit a gonosz virus kegyetlenül eltiport De ma még a félelem játszik velem S keserü sóhajtás tör a felszinre hirtelen S minden olyan idegen és végtelen Mintha sosem múlna el ez a félelem […]

Posted by
Posted in

Tavaszi hangolás

Edit Szabó : Tavaszi hangolás . Kerek erdő legközepén gyönyörű a tisztás, fenséges az örömködés, millió szép virág. . Káprázatos színek között madarak repkednek, sárga gitár hever földön, pengetni lehetne. . Tavasz hangja madaraknak trillázva megszólal, mindegyikük más húrt hallat, hangverseny indulhat. . Erdő-mező madarai maradjatok köztünk, hangolják már a dalaik, vígan szól énekük. . […]

Posted by
Posted in

Időkapu

Percenkénti változásnak van ideje, bizonytalanságot kelt az emberekben. Nehéz felvenni az új fordulatszámot, kétségek közé szorítja a világot.   ismeretlen létnek kapujában állunk, nem igazán látjuk merre is haladunk. A módosulásnak kell, hogy célja legyen, az irányon szükség, hogy az ész merengjen.   Véget kell vetni a léha pazarlásnak, megfelelni a sorsfordító normáknak. Nem lehet […]

Posted by
Posted in

Megtaláltad-e a vigaszt?

Élvezted-e az élet-templomot belengő békét, nyugalmat? Vagy az életed frontján valahol, megtaláltad-e a vigaszt? Mikor te megszülettél, megkezdődött az „élet-halál játszmája” És ha már sokat éltél, akkor kerül a téma, „meghallgatásra”! Lehangoló és elkeserítő látvány visszanézve az életed? Tudsz-e te bármilyen rossz körülményről, mi okozhatja a végzeted? Vakolatlan falak, törött lábú székek, Bennem föltolulnak… békétlen […]

Posted by
Posted in

Tavasz bizodalma

Edit Szabó : Tavasz bizodalma . Korán jött most ez a tavasz, “megisszuk a levét”, kinyílottak a virágok, színpompás lett a rét. . Sarjadnak a zöld fűszálak, csomóstól hajtanak, rügyek bomlanak a fákon, siralmasan hatnak. . Örömünket tavasz hava keserűvé tette, hópelyhekkel tele a rét és házak teteje. . Miben bízzunk te jó Isten, mit […]

Posted by
Posted in

A vírusról másképp…

Bíróra várva…   „Megbomlott a     régi mérték, percnyi álmok     tépték eszét.” Mondta, mikor     tetten érték. Ennyi volt a     védőbeszéd! Most áll, mint ki     várja végét; arcát dúlja     régi romlás. Míg rágja a     papír szélét, nyelvén csüng még     száz káromlás.   Volt itt minden:     okos óra, csengő fészek     (szürke mobil), felkent senkik,     buta nóta, kimért átok […]

Posted by
Posted in

ELMÚLÁS

Én ne tudnám mi az elmúlás , Ki szeretteit már rég eltemette, Mikor a fákról ezüstös könny pereg? Én ne tudnám miért búcsúznak a levelek? Ilyenkor,ha újra jön az ösz, Szivembe ismét fájó bánatot üz. Nem, nem kérek több gyászt, Feledés, bánat, szomorúság Utitársaim többé nem lesztek, A szenvedés kosarát ma félre teszem! Mikor egy […]

Posted by
Posted in

Számkivetett, ha számol

Csak azokat a számokat láthatod, Melyekért a szemed felragyog. De ha már tanultál matematikát, Azt jóra is használhatod. Felébreszt, megrémiszt, talán féken tart, Ha szembesülsz olykor számokkal, S meglátod az emberi pusztító bajt: A végóra elfogyóban. (Pápa, 2014. december 18.)

Posted by
Posted in

Társsal… mély magányban

Hétköznapi pszichológia… Társsal a magány, zsákutcába bevezetett, És nem emlékszik ember, mikor is nevetett… Kapcsolat már elvesztette… míves veretet. Hajdanán-danán szép volt minden, tán’ túl szép, Akkor még volt szeretet… immár álomkép. Kikopott azonban már minden, amire mi büszkék voltunk, És mindent felőrölt ez a hosszú, kegyetlen életharcunk. Minden nappal, csak süllyedünk a délibábos öregségbe, […]