Posted by
Posted in

Lelkem hajnala

Az alaktalan éjben hiába kereslek, csak a szőke nappalban, csak ott szeretlek! Az éjjeli menny dalában szellemekkel társulok, jéghideg álmok között a múltba bámulok. Virágzó a feljövő Nap, mert ölelhetlek, a tiszta, sárga fényben tisztán köszönthetlek. Meztelen föld szegény ágyam minden éjszaka, selyem párna, hogyha ölelsz lelkem hajnala.

Posted by
Posted in

Dicsőség út!

Az élet csak alakul rendezetlenül, Én élem továbbra is rendületlenül. Várok vonatra, mi visz dicsőség felé, Ha tudnám, hogy érkezik, már mennék elé. Pálya mentén, azonban sok a kitérő, Mi egyenesen tartsa, arra nincs erő. Kilendül a vonat és dicsőség helyett, Van az örültek háza, mindenek felett. Tán’ a világ végére kell vándorolnom? És talán […]

Posted by
Posted in

Balatonunk!

Hazánk ékköve vagy! A víz felől rám telepszik a pajkos esti szellő, És imádni való a vízszaga, jó, hogy erre jő. Bajuszomat kócoló És arcomat csókoló, Hűvösödő fuvallat Langymelegen simogat. Van a Balatonnak partján sok porszem és még több, sok kőszikla, Én az egyikre ültem, szeretem, ha a víz lábamat mossa… Nincs messze tőlem a […]

Posted by
Posted in

Szerelmetes lelkem

Vágyom közeled, édes Flórám! Ölelve, hátad simogatnám… Szerelmetes lelkem, Kívánt egyetlenem. Élvezném jelenléted, Flórám! Puszit nyomnék homlokodra; ám Közben szép arcod simogatnám. Karolva sétálnánk, Egymást megpuszilnánk… Élvezném jelenléted… úgy ám. Lelkemben érezlek, én Flórám! Ha itt lennél, becézne a szám… Én üdvösségedet Nyerhetem? Végletet… Diadalmas kell legyek, Flórám! Vecsés, 2019. március 10. – Kustra Ferenc […]

Posted by
Posted in

Érzékelés

Születéskör indul a folyamat, a csecsemő hallja a hangokat. Felismeri édesanyja szavát, foltokból már látja az alakját.   Érzi anyja testének melegét, tápláló tejének édességét. Folyton-folyvást tovább tágul a tér, a világ megismerése a cél.   Összegabalyodik több észlelés. Kívánatos lesz a finom ebéd. Sárga pléd is válthat ki lángolást, az idilli illat párás nyomást. […]

Posted by
Posted in

Az idő

Változások sodrásában haladunk, előre nem tudjuk, merre visz utunk. Emlékekből táplálkozik életünk, a jelenünk mellett gyakran elmegyünk.   Ekkor kellene igazán megállni, a megszokott körforgásból kiszállni. De az idő korántsem ilyen kegyes, tovább halad, ha jó is e perc neked.   Ki kell a pillanatokat használni, ugyanilyent többet nem lehet kapni. Tudatosan kell vele gazdálkodni, […]

Posted by
Posted in

Szivárványossá vált kövek

A megerősödő áramlatok, gyakorta táncoltatják a partot. Hánykódó kavicsok kicsapódnak, a homokban szerteszét maradnak.   Nincs gyermek, ki ne hajolna érte, beindul tőle a képzelete. Fogja, gondolkodik, szemlélgeti. Milyen formák lennének ezek itt?   Otthon aztán tovább babrálgatja, segíti ecsetje, ceruzája. Sünök, csigák, teknősök alakját, a színek mind jól megtámogatják.   Gyorsan terül a gyermek […]

Posted by
Posted in

Delfinek tánca

A hullámok között a napnak korongja, beszínezi a vizet szivárványosra. A képbe a datolyapálma is benyúl, a kíváncsisága e pontra irányul.   A parti medencénél az ütős zene, hívogatóan várja a vendégeket. Lágy szellő frissíti a léget finoman, delfin show-ra készülődnek sajátosan.   Anna most láthatott még először ilyet, mikor a delfin orrán a labda […]

Posted by
Posted in

Pillanatkép a mezőről

Mire a zöld beborítja a határt, a füves mező is hosszú szárba vált. Illegeti magát hívogatóan, lesz széna biztosan a tárolóban.   Fűnyíró gépek ellepik a rétet, vágják, sodrózzák télire az étket. Ahhoz, hogy állatnak ízletes legyen, jól megszárítják, meg ne penészedjen.   Bálázó gépek jönnek a terepre, összenyomják a rendet hengeresre. Ilyenkor már messzire […]

Posted by
Posted in

Nagyon vártalak

Több hét után jött végre az üzenet, megírtad, pár napra hazamehetek. Idő előtt kiálltam az utcára, nem bírtam  várakozni a szobában.   A percek elnyújtott óráknak tűntek, árvának éreztem magam nélküled. Közben az eső egyre csak csepergett, a hajam, ruhám is csurom vizes lett.   A kanyar után megpillantottalak, szaladtam eléd, csakhogy láthassalak. Tüzes ölelésed […]