Posted by
Posted in

30 haiku 5

30 haiku 5 1.Egy hajnal Sötétség olvad a fák és az emberek összes lelkében. 2. Az első ember a Holdon, a Marson… stb. “Íme, az első. Sosem fogja követni a legutolsó.” 3. Évszakos 1 Tavaszmelegben egyre jobban olvad és párolog a tél. 4. Évszakos 2 Őszi hűvösben egyre jobban fázik és didereg a nyár. 5. […]

Posted by
Posted in

30 haiku 4

30 haiku 4 1. Légszennyezés 1 Piros víz cseppen ólomszínű felhőből emberfejekre. 2. Légszennyezés 2 Piros víz cseppen ólomszínű felhőből emberfejekbe. 3. Az örök nyár Lombjukvesztett fák. Közöttük is csivitel Természetisten. 4. Az örök tél Lombkoronás fák. Közöttük is süvöltöz Természetisten. 5. Ijesztő Bömbölő orkán. Zúgó eső! dörgő ég! Hát csendesítsd le. 6. Ha feldördül […]

Posted by
Posted in

30 haiku 3

30 haiku 3 1. Világciklus 1 Még nincs az élet. Még nem látsz semmi képet. Én szótlan égek. 2. Világciklus 2 Még itt az élet. Még festjük ezt a képet. Még szótlan égek. 3. Világciklus 3 Már ott az élet. Már festünk másik képet. Már szótlan égek. 4. Világciklus 4 Már nincs az élet. Már […]

Posted by
Posted in

30 haiku 2

30 haiku 2 1. Földrengésben Összeomolt ház. Benne volt az ember is. Hol lakik eztán? 2. Ha nincs több Elfogyott az űr, elfogyott a lélegzet, mégis: agy dobog. 3. Ma is a Reggel elkészítteti magát, vacsora közben. 4. Baromfiudvar a kozmoszban 1 Tyúkanyó-csillag vezeti féltőn, óvón csibe-bolygóit. 5. Baromfiudvar a kozmoszban 2 Tyúkanyó-bolygó vezeti féltőn, […]

Posted by
Posted in

30 haiku 1

30 haiku 1 1. Pincei lények megmásszák a padlást is. Vissza se térnek. 2. Felvillant a fény álmomban s felébredtem, ámde sötét van. 3. Tavasz szakítja. A nyár? Éleszti újra a hóvirágot. 4. Tó 1: Eső A tó kiáradt. Árad úgy akár a vér, tudunk mi úszni. 5. Tó 2: Nyár A tó kiszáradt. Üres, […]

Posted by
Posted in

Elmúlt már

Megint elmegy egy őszünk… (3 soros-zárttükrős) Elmúlt már az ősz, az erdők már a novemberi bíborban vöröslenek. És persze ezen kívül vannak, sárga, rőt, barna és maradó zöld színek… Elmúlt már az ősz, az erdők már a novemberi bíborban vöröslenek. Száll, Kereng Levél ár. Avar paplan Álmokat takar… Álmokat takar Avar paplan… Levél ár Kereng […]

Posted by
Posted in

Úgy szeretlek…

Úgy szeretlek én téged, Ahogy az alkony festi a tetőket. Úgy szeretlek én téged, Ahogy a virágok szeretik a méheket. Úgy szeretlek én téged, Ahogy a szellő az alvó réteket. Úgy szeretlek én téged, Ahogy a patak a benne rejlő életet, S úgy szeretlek én téged, Ahogy embernek csak szeretnie lehet.

Posted by
Posted in

Ha tudnád…

ha tudnád, hogy ilyenkor mit érez ő ki táncközben is a szívét mutatja hisz az emberi lét olyan esendő zene hullámain úszik a partra hullámok hátán érni majd partra miközben lágyan simogat a szél talán ott egyszer ő is megtalálja ki szavak nélkül a szívéig elér addig csak táncol ott a színpadon hol érzéki bájjal […]

Posted by
Posted in

Reggeli felleg!

Mese-mese mátka… Mordult rám egy ijesztőn nagyot… sötét reggeli felleg, Megijedtem és úgy felborzolódott bennem az ideg! Messzire révedek, látok kénköves ménkű levágott. Vihar borzolja, tó vize nem tükrözi képed, látszott! Mellénk ment, pedig igyekezett nagyon, így megmaradok meg a mának, Majd holnap keresem, sajnálatomat kifejezem az égett fának… Néha hál’ Istennek az ellen is […]

Posted by
Posted in

Csodálatos volt az este

Csodálatos volt az este, Ültünk egymás mellett, kezünk összeérve. Átittuk egymás melegét, Kicseréltük szemünkben a fényt. Hallgattuk szívünk dobogó zenéjét, Éreztük vérünk izzó lüktetését. Szánk néma volt, testünk beszélt. Értettük szavát, a szerelemét.