Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Hazugok kora

Rózsa Iván: Hazugok kora Ha már hit, legyen igaz a hit! Nem csak téged, mást is boldogít… Olyan szép ez az ország; oly jó lenne itt! De ez most a hazugok kora és undorít… Budakalász, 2019. február 24.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Örökre!

Rózsa Iván: Örökre! Lám, megfogadtad örökre: Büszke vagy a magyar rögre! Esküt tettél magad és Isten előtt: A két legfontosabb tanú eljött… Budakalász, 2019. február 24.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Régi és új istenek

Rózsa Iván: Régi és új istenek Nekem a régi istenek jobban tetszenek… Az új istenek, jaj, olyan kegyetlenek! Vagy ilyenek voltak mindig is, ilyenek? Csak mi nem tanulunk semmiből, emberek… Budakalász, 2019. február 24.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Maradi vagyok!

Rózsa Iván: Maradi vagyok! Akárkivel nem fogok kezet! Gyilkossal, liliomtipróval, diktátorral… Senkinek sem nyalok segget! Nem haladok hát a korral… Budakalász, 2019. február 14.

Posted by
Posted in

Ha boldog nyugalomra vágysz…

Ha boldog nyugalomra vágysz, mi nem örök, S a pillanat boldogsága van csak, mi nem örök, Akkor mielőbb változtass az életeden, mi nem örök. Ha nem elégszel boldogságával, mi jut neked, Pedig minden van és meg is van neked, Akkor téged, a jó, a szép és minden feled… Ha a lelki felemelkedés vigaszára van szükséged […]

Posted by
Posted in

Református Gimnázium Szentendre 20. születésnapjára

“Áldás, békesség”, mint egy szózat. Köszönésként szebbet nem mondhat, ki ide belép lélek varázsa int, büszkén mondhatja: ez a mi “Refink”. Csak egy épület az út mellett talán, de szeretettel jár ide minden diák, hol pallérozódik a csintalan ifjú elme, hit és tudás rejtelme megfejtve. Húsz év bizony oly gyorsan elszaladt. Idő múlik csak a […]

Posted by
Posted in

még parázslik…

még parázslik a lenyugvó nap fénye fenn a csillagok sem látszanak még de kedves arcod égi tüneménye betölti napjaim… oly nagyon rég átölel lassan az est karja minket s feszít sötét leplet a föld fölé érzem borzongó tested ahogy reszket sóhajok kúsznak lassan az ég felé mint a vulkán tör az érzés ki rajtunk vad […]

Posted by
Posted in

A bátor testvér

A harkály egy fűzfán fészket rakott S, hogy a tojónak jó legyen átrepült a szomszéd nagy hegyen, hozott ropogós fenyőmagot.   Párja ezért hálás volt nagyon. S míg felettük károgtak a varjak bélelgette folyton a fészekaljat, így lett puha mohából alom.   Mire újból pufók lett a hold szerelmük két tojáskába szállott. Az apa körbe […]

Posted by
Posted in

Meselovas holdfénynél

Edit Szabó : Meselovas holdfénynél Kerek Holdnak fénye csillan, hegyek között a tisztásban, sötét fák életre kelnek, örömöt jelent embernek. Fehér lován karcsún megül, szőke haján a fény derül, szeme vajon hova merül, melyik meséből kikerült. A fénylő tisztás közepében, ölelve fák sűrűjében, valakire várva,vágyva a szerelmét megtalálja? Meséből lépett ő elő, regékből fényes istennő, […]

Posted by
Posted in

Zoltán, a gemenci fekete gólya érkezését várva

Délután olvastam, hogy hazafelé tart Zoltán, a gemenci erdő jeladós fekete gólyája. Írtam hozzá egy verset. Zoltán, a gemenci fekete gólya érkezését várva Kertek alatt tavasz repked tündértáncát járja. Lépte nyomán olvad a hó a föld szívét tárja. Alvó bogár ébredezik nyújtóztatja tagját. Napsugár a bogárlakban csiklandozza talpát. Jégpáncélja rég megrepedt a vadvizek zúgnak. Bukfencező […]