Posted by
Posted in

Az élet még domináns?

Hol van az élet? Mivé lett? A haldokló avaron, már nem az élet dominál, Ezen útján a levélhalál, bármunkában kaszál… A haldokló avaron, már nem az élet dominál. Állj Készen! Ha szólít, Menni muszáj, Élet már úgy sincs. Élet már úgy sincs, Menni muszáj. Ha szólít, Készen Állj! * De, vajon meddig tart a lét, […]

Posted by
Posted in

Haiku csokor – Csillagokról

Edit Szabó : Haiku csokor – Csillagokról. ott van az álmom, csillagporos lábnyomom kék égen ragyog # Holdra kacagtam, csillagfényes Tejúton repült a világ # hullócsillagok, álmaink vad tengerén az éjbe vesznek # villámló fények, halk nesz az éjszakában, csillaghullások Bőcs,2018.08.15

Posted by
Posted in

Megszülettem… magam nélkül!

Megszülettem, akarat nélkül… Meghalok biz’, akarat nélkül… Addig élek, akarat nélkül. * Nem kértem létet… Élek, mert megszülettem. A halált sem akarom. Akarat semmis, Születtem, élek s halok… Ezt kényszerből kell tennem. * Nincsen akarat, Se színeső- szivárvány, Életem hideg. *** Megszülettem, akaratom ellenére… Meghalok biz’, akaratom ellenére… Addig a lét… akaratom ellenére. * Akarni […]

Posted by
Posted in

Beletörődve

Sajog frissen kitépett sebhelyed, három magzatom hű kelyhe. Mint gesztenye védő burka, teljesített küldetése után ősszel lassan elsorvad, vándorútra keltél bennem. Életemért távozásra ítéltek. Isten veled! Nem kell majd fiaimnak bölcsőjük miatt vinni korán koporsómat…

Posted by
Posted in

Életpont

A lélek üressége… Csak hallgatom, hogy eső búsan kopog a betonon, A vízből kiugrott hal, meg ott hal meg a rakparton… Múlt Kopog Betonon. Nem félek én. Hisz jön ő felém. * Érzem, ha a sors engem meghívna egy fellépésre, Ez a koncert nekem, akár évadnyitó lehetne… Hmm… ő meg egyben, az utolsóként tovább vezethetne. […]

Posted by
Posted in

Szép(ek)

Szép 1   Szép. Akár a tél… Véfagyát virágozó sárga rózsaszál     Szép 2   Szép, akár a kard- kezemre fröccsenő friss sárkánytejecske.   Szép 3   mint a főnixhamv, amint a szélbe szárnyal, s csőre is felnő.

Posted by
Posted in

Zenés este

Edit Szabó : Zenés este Bíborszínben tündököl a tó vize, lement a Nap, elköszönt ma estére, stafétáját átadta éjszakának, dallamos, lágy levegőjét csodáljad. Tó vizébe benyúlik az új móló, elfér rajta kényelmesen a hangszó, zenekarnak a tagjai készülnek, zenés esti mesét elhegedülnek. Dobnak hangja nem zavarja a csendet, nem veri fel tó vizében életet, tó […]

Posted by
Posted in

Káoszom örvénylik

Írásba adott hétköznapi pszichológia: hogyan tovább…? A saját káoszom, örvénylik, mint egy vödör víz, Próbálok magamon nevetni, de ez nem egy kvíz… A saját káoszom, örvénylik, mint egy vödör víz… Káosz az életem, amit főztem ehetem, Kínos helyzet, nincs nevethetnékem. Csend. Nevet A káosz. Kínos érzés. Én nem mosolygok. Én nem mosolygok. Kínos érzés, A […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A biztos bizonytalan

Rózsa Iván: A biztos bizonytalan A karmád nem kímél téged, Ő olyan, mint a végzet; Mint a nornák sors-fonala: De rossz karmából lehet jó karma! Azért neked is van kis játéktered: Van időd, agyad és tered! A döntéseket te magad hozod: Csak a végén jön el a végső állapot. Mely nem az, ha hiszel másban! […]

Posted by
Posted in

Jegesmedve

Havas-jeges, messzi tájon: Alaszkában élt egy medve. Régen fekete szőrmét hordott, De azt egy erős mosópor kifehérítette.   Tehát havas-jeges, messzi tájon Lakott a hófehér medve, És egy havas-jeges esti órán Beszélgetni támadt kedve.   Havas-jeges kunyhójától Nem messze lakott a fóka, Csak annyi volt a baj, Hogy a fóka nem tudott róla.   És […]