Posted by
Posted in

Miért?

    „Miért kell mindig magamban vándorolni, s imákat mondani valakiért… s miért kell csak mindig rólad álmodozni, ha nem szeretsz, miért? miért? miért?” /Wass Albert/ Miért kell nekem sírástól bedagadt szemmel rád,egyre csak rád gondolni, miért kell nekem az estére várni, ha érzéseimet szüntelenül szüntetni vágyom, s miért kell nekem lehajtott fejjel járkálni, mint […]

Posted by
Posted in

Érezd

    Úgy bántál velem,mint lánchoz vert kutyával, kinek szabadsága korlátozva van. Oly lekezelőn bántál velem,mint ahogy a leggazdagabb bánik a legszegényebbel. De a szegény mégsem panaszkodik. Úgy bántál velem,ahogy veled bántak. És mégis…elhitetted magad szépségét. Úgy bántál velem, mint a legdrágább karóráddal.. Először becsben tartottál,majd meguntál és félre dobtál. Úgy bántál velem,mint mással. Úgy […]

Posted by
Posted in

Hőlégballon vagyok

    Nem nyertem, de nem is vesztettem, csak elvesztem. Leereszkedtem. Fent voltam, az egekben, a magasban, mint a hőlégballon. Aztán leereszkedtem, akár csak a hőlégballon. Elraktak egy sötét,hideg-rideg pince ijesztő zúgába. Eldobtak,elfelejtettek, pincébe zártak. Színeim kifakultak, akár csak egy ósdi hőlégballoné. Nem nyertem, de nem is vesztettem, csak elvesztem. Nem volt ki elvezessen, nem […]

Posted by
Posted in

Kinek vagy?

Hegedűszó sír fel az éjszakában, Piros sipkát visel a sápadt Hold. Halk sugallatával a szél is átkarol, A Föld is meggörnyed álmában. Sétálok a téren és megpillantalak, Szívem egyre hevesebben dobog. Távolban egy rőzse lángja lobog, Megnémulnak bennem a szavak. Nézem mosolygós fénylő arcodat, Szemed fürkészve élénken keres. Sziluetted a sötétben is tökéletes, Az idővel […]

Posted by
Posted in

Balsorsom

(3 soros-zárttükrös) Kevés a véleményem, mint rabszolga hite, Kevés hiányzik, vagyok én rabszolga! Ki Te? Kevés a véleményem, mint rabszolga hite, Balsorsom követ, mint egy sánta versenyagár, Balsorsom üldöz, mint egy győztes viharmadár… Balsorsom követ, mint egy sánta versenyagár, Napom úgy kezdődik, mint a hulló levél léte, Napon úgy végződik, mint az avarlevél léte… Napom […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Az emberiség története

Rózsa Iván: Az emberiség története (Haiku-sor) Kezdet Tán porszemecskék Nászából született meg Az emberiség? Fejlődés Bizony, porszemek Dinoszauruszokká Váltak: fejlődés! Evolúció Kis vadászokból Nagy ragadozók lettek: Végül az ember! Vége! Kár keresgélni Tűnő idő, múlt nyomát: Ami múlt; vége! Szerelem Szerelmünk nyomát Ne csak a Földön keresd, Inkább odaát! Porszemek Porszemek vagyunk; Akár szerelmünk, akár […]

Posted by
Posted in

Fák között

Sápadtan sétálgatott az erdőn, járni ereje alig létezett. Botladozott még karon fogva is, mint a madár, kinek lába sebzett.   Erőltette testét, haladt tovább, leste a zöld vegyes árnyalatát. A friss levegő folyton töltötte, élvezte a létnek pillanatát.   Léptei egyre bátrabbá váltak, a kartámasz el is maradhatott. Arcára halovány pír költözött, a közelebbi fáig […]

Posted by
Posted in

NŐI KÉZ

Amint a Nő egy csecsemőt meglát, Szeme fel, szíve azonnal kigyúl. Szeretve óvja, vigyázva őt feléje nyúl. Ám mást tesz a férfival szemben, Főleg a szerelemben. Ott sokszor másként cselekszik, Belül önmagával harcol, veszekszik, Holott lelke nála is gyakran melegszik. Örömét felejti, vágyait elrejti … Mást súg a szíve, mást mond az esze, Majd mást […]

Posted by
Posted in

Lélek-leltár

Lélek-leltár   Kinek csak szájában lobban a gyűlölet és égő átkokkal verné szét a követ; csendbe hull majd az ő dühe, és ha vége,                 fele vétke legyen neki félre téve.   Ki csendjével alkot és oldja a lelked ősi csomóit, és ha kell, érted szenved névtelen kínokat hitedért cserébe.                 Ő ha kérne, áldja útját könnyű […]

Posted by
Posted in

Megtiport vagyok

(3 soros-zárttükrös) Ó, de megtiport vagyok… nagy harcosa lennék egy sokkal jobb életnek, Magabiztosan szuggerálnám, de kíméljen, tartson engem, lényegnek… Ó, de megtiport vagyok… nagy harcosa lennék egy sokkal jobb életnek. (Limerik) Meggyötört a sors, hitem vette, Akiket szerettem elvette. Alattam ingovány, Fojtogat a magány. Nem látom, mi létem lényege. * (HIAfo) Vad magabiztosság! Vágyom […]