Látni a lekvárral befröccsent csörgősipkát Meg csoszogós, öt számmal nagyobb gumicsizmát. Vannak, rémesen rémisztő… látni más álcát. * (senrjú) Van jó álarc és Lejjebb… ruhaköltemény! Kitalációk! * Vannak, rémesek, De, édesek is vannak! Lekvár, folyik rajt’! * (10 szavas) Zsongó-bongó a nagy bálterem, Zenekar eljátssza nekem, az én kedvencem. Van itt kitéve farsangi fánknak bő […]
(Septolet) Tudtom van, Lesz maszkabál Lekvárhoz nagykanál… Otthon terveznek, Maskarába öltöznek… Álarcban, hogy esznek? Átlagemberek… (10 szavas duó) Ne ismerjen maszkában föl senki! Farsangos álarcosbál, fánkkal teli ünnepi! Arcod takard, rophatós zene is üzeni, Ne ismerjen meg senki! (Senrjú) Megyek, rábukok A fánkhegyre… zabálok! Íz, ölembe… is. (6 soros, 15 szavas) Maszkabál lényegének Készülődésnek… Álarc […]
Láttalak felcseperedni, serdülővé válni. Láttalak táncolni a szélben, meg éltem az elvesztésedet. Majd egy új formát öntöttél, úgy jöttél el közénk ismét. Mikor illatod meg érzem, tombol irántad a vágy a szívembe. Óvatosan meg érintem tested, piros a hasad mit a pecsenye. De csak szemlélek csendesen, hálásimát zengek Istenek! Mikor elérkezik az idő, hogy érezhesselek, […]
Edit Szabó : Cicavízió . Mese-mese reggel,este, virág nyílik lenn a völgyben, színek kavalkádja virít, boci pajtás majd tovább visz. . Tarka réten vígan sétál, szarva begyes és szépen áll, megkóstolja a zöld gyepet, virágillatban elmereng. . Kopasz törzsű fán legény ül, boldog, hiszen itt nem szédül, feje felett szívlevelek, egyik-másik szerelme lesz. . Fa […]
Lennék víz a kéklő tengerben, örömet adnék nyaralóknak, az állatoknak élőhelyet, hogy érezzenek csábítónak. Lennék víz tele poharadban, hogy szomjadat azonnal oltsam, kiszáradt, halovány ajkadat, élvezettel összecsókoljam. Lennék víz esőként földeken, a sóvárgó növényt öntözzem, járkálnék hegyeken, völgyeken, a tartályokat teletöltsem. Lennék víz a pusztító tűzben, hasznos lehessek az oltásban, kárt okozó […]
A talajt betakarja még a hó, sebesen siklik rajta a szánkó. Titkát rejti, semmi sem látható, nem hangzott el a bűvös varázsszó. Tavasztündér is csak leskelődik, leplezi jócskán a zöld színeket. A fák között itt-ott bújócskázik, fehér fátylában teszi a szépet. -Ráérek még bőven mutatkozni,- úgy gondolkodik, mint egy kisgyerek. -Hagyom az embereket […]
A nap ragyogása újra eliramlott, mint gyermek ki otthonról már elutazott. Csillogás helyébe fátyolos fény lépett, amit a hold sötétedő égen képzett. Az édesanya áll az ajtóban némán, kezét integetésre emeli sután. Letelt ismét az együtt tölthető idő, jön az értelmetlennek tűnő jövendő. A melegen érző lélek hiányt szenved, nehezen érzi értelmét az […]
Edit Szabó : Hallgatózó . Fiú és lány az ajtóban, éppen végzett minden szóval, egymáshoz ér a két kezük, tüzes lesz a tekintetük. . Szerelmespár, lerí róluk, szájukon ég forró csókjuk, boldogság az ő életük, van is ezért pár irigyük. . Ajtó megett meghajolva, asszony les a boldogságra, hallgatózik ő szüntelen, egyedül van, istentelen. . […]
Edit Szabó : Téli haikuk – fehér varázslat a zöld fényben tündöklő fenyőágakon . pelyhes puha hó magágyakon megpihent, téli takaró . csillanó fények zúzmarás ablakon télről regélnek . szánkózik a tél havas buckákon suhan, örömet ígér . Bőcs,2020.01.09. Megjelenik a M.I.R. oldalain !
Minden nap történik valami, és annak minden órájában és annak minden percében és annak minden másodpercében. Már rég megtörtént, ahogy ezt leírtam. Vele. Mert velem semmi említésre méltó nem történik, csak az, hogy meghalni sincs időm, míg az a másik meg éli, más világát. Nem takarít, nem mos, nem főz, nem viszi ki a szemetet, […]
