Kérlek… Szép jó reggelt kedvesem! Gyönyörű a reggel! Ébren vagyok! – válaszolom, Ámbár csukott szemmel Nyújtózni próbálok Mint vert sereg kérlek: Most nincs kedvem… Csenjünk néhány percet! S Te nem hagyod befejezni Az elkezdett gondolatot Egyre érzem tested remegését, Hangod egyre követelőzőbb Megadón válaszolok a rezdülésre Lágyan simítom arcod Ujjaimmal keresem a végpontot Érzem, […]
Rózsa Iván: Tavasz, cseresznyevirág (Haiku-változatok) Japán jelképe, Tavasz hírnöke: áldott Cseresznyevirág. Maga a csoda: Fehér, egyben rózsaszín Cseresznyevirág. Utazz Japánba! Láss cseresznyevirágot! Áldott „borulás”… Tavaszi Japán: Cseresznyevirágot ölt Magára a táj. Japán hagyomány; Ős-cseresznyevirágzás; Szakura-ünnep… Cseresznyevirág: Mindegyik tökéletes! Hát még, millió… Japán tavasszal: Cseresznyevirág-piknik; Erről szól minden! Japán tavasszal: Cseresznyevirág-illat Terjeng mindenhol… Cseresznyevirág: Japánba beszökött […]
Ha tájat mondok, fákra gondolok. Sudár derekú, játékos nőkre, akik ránctalanítják a homlokot, s a fiút férfivá teszik, egy kis időre. Ha vízről beszélek, a dús folyókra, úgy gondolok, akár ágra-bogra. A tenger is erdő, és tudhatod, minden magányt megőriz; feloldva. Ha hegyeket írok le képzeletben, csúcsaikat helyből ugrom át, és látom, amint szép, könnyű […]
A neved, bár Krisztushoz tartozik, de függetlenek vonzó mágiáid, szemfényed belém akaszkodik, mosolyodért leszek én akárkid, bárkid leszek, hogyha úgy kívánod, ám ne akard, hogy senkiddé legyek, mint önmagával összeveszett látnok, akit egyben tart még gyakorolt kegyed, és hangod, szavad, nevetésed tánca, a vállíved díszítő alkonyok, ringó járásodnak ritmikája, amit nekem adsz, ha feléd fordulok. […]
Edit Szabó : Nincs még későn Gyorsan futnak a századok, modernek a kapcsolatok, a számítógép már nem újság, beszerzése sem újdonság. Ördöngösség kezelésük ? betűket még keresgéljük, apó-anyó megpróbálja, szemüvegben megtalálja. Egyszerre nem megy, kedvesem ! hogy is tanított gyermeked? itt egy betű,ott egy mosoly, kattints, mami – ez a dolgod ! Láthatsz engem, én […]
Új könyvem a Magyar Elektronikus Könyvtárban Itt olvasható:19189
Edit Szabó : Tűzvarázs Vöröslőn izzó napfénye tükröződik föld tengerébe, világítja közeli tájat, fák fürdőznek mosolyában. Naponta megteszi útját, hajnalban kél, járja a pályát, erőt ad a földi világnak, felhőt zavar a távolba. Fénylő nap vörös sugára nyugaton indul Ő továbbra, itt is , amott is életet ad, tűzvarázsa égen marad ! Bőcs,2018.03.24.
Katonáim hadrendbe állítom, Csatába küldöm, akit csak lehet Vádat, szitkot, küldök előre Csaléteknek forró könnyeket Ostort kap a kövérre hizlalt gyűlölet Olajjal oltom a lángoló tüzet Megperzselem a szíved Lexémával mérget keverek Ezüst kehelyben nyújtom feléd Lelked próbára teszem: Kiiszod e? Megteszed-e értem? Te büszke hadvezér! Nyugalmad megkötöz Porít szerelmed tüze Hangod, oltó vízként Morajlik […]
Ahol mások eltévednek, ott lakom. Halott tündérek a méla tölgyek. Ha túl közel jössz; nincsen alakom, szégyenlős vagyok, mint néma völgyek, az ormok között feszülő tisztások vagy bükktermést kutató vadkanok, az őzek, akiket senki sem látott, de hallhatóak: óvatos zajok. Ha szeretnél eljutni néha hozzám, hogy törzsemre testeddel ráfeszülj, szomorúfűz legyél; zöld oroszlán, a fák […]
Nincs olyan testi szerelem, mely csak hasonlót adhatna nekem; ha a gondolatit felváltja a testiség, én már senkire sem várhatnék. Vajon az írás hallgatag? Ha hallgatag, vajon miért zavar? Kavarva kerülgeti fény éji szívemet; még nem szóltak, hogy már nem lehet. Rejtjel… vagy kód… vagy kárhozat, ha régi ihlet merítette az áldozat, melybe láthatót fest […]
