Posted by
Posted in

Ajándék

Kopogtat már a zord hideg az ajtón, apró pelyhekben szállingózik a hó. Készülget a család apraja – nagyja, eljött megint csak advent első napja.   Az idén a fa alá mi kerüljön, hogy mindenki egyformán örüljön? Mi a szíveteket megdobogtatná, szenteste az ünnepi asztalnál.   Színpompás, csillogó csodák villognak, kelletik magukat, folyton mozognak. A szemet […]

Posted by
Posted in

Kávé aranykanállal

A fiamnak most a sors úgy hozta, el kell repülni más országokba. Örömmel hozna kis csecsebecsét, de gondosan beosztják idejét.   Hiába gondol a családjára, nem jut szabad idő vásárlásra. Kávéskanalat vesz a reptéren, hogy maradjon valami emlékben.   Odahaza izgatottan várjuk, érkezéskor kávéval kínáljuk. Ő akkor mellé tesz egy kanalat, min az adott országcímer […]

Posted by
Posted in

Még hűvös van

Viharsüvítés fonja be a házat, didergő lelkem melegségre vágyik. Hasztalan fűti bent testem a kályha. „Hűvös van, talán még a szél is fázik.”   Hiányod kimondhatatlan űrt ásott, számomra a helyzet felfoghatatlan. A szemem is hulló könnyekkel szántott, úgy nézek ki, mint egy gyászoló, maszkban.   Estében idő épp hogy csak poroszkál, a szívem újra […]

Posted by
Posted in

Szívembe zártalak

Csodálatos volt a múlt, örömteli, nem ismertünk soha akadályokat. Jutott idő egymást forrón ölelni, átérezni hihetetlen csókokat.   Telt az idő, hozta a nagy bajokat, elviselhetetlen lett szenvedésben, emésztett véget nemérő napokat, rohanásunk volt sokszor szembe szélben,   mint a futótűz a folyó vizében, erőtlenül mélyebbre rogyadoztunk. Tartottál engem a remény fényében, tudtam, veled ezen […]

Posted by
Posted in

Szabadon szárnyalva

Irigyen nézem a madarakat, kik a légben szabadon szárnyalnak. A kék égen boldogan cikáznak, kecsesen magasabbra felszállnak.   Szabadok! Szabadok? Nincs könnypatak. Ők is tagjai egy nagy csapatnak. Egymáshoz hűen alkalmazkodnak, megvan az oka minden dolognak.   Miért lehet így féltékenykedni? Az ember is tudhat szabad lenni, csak meg kellene nagyon tanulni, néha megfelelően lazulni. […]

Posted by
Posted in

Siess Rudi!

Télanyó megrázza a dunnáját, hó lepi a világ útját, házát. Csizmák pucolása folyt naponta, a télapót várják álmodozva.   Siess Rudi! Repítsd a Mikulást! Mindenfelé nagy már az izgulás. Ablakokban tisztán álló cipők, függöny mögött nem szalad az idő.   Siess Rudi! Repítsd a Mikulást! Remekül megy erre a tanulás. Példamutatóan viselkednek, megdicsérhetőek a gyerekek. […]

Posted by
Posted in

A könyv üzenete

Látom ismét kacsintgatsz már felém, észreveszlek, egyre figyelek én. Tudom nincs elég törődés veled, de én is küldök üzeneteket.   Te nem tudsz felvilágosítani, én tudok neked újat mutatni. Csak gyere ide, kezdj el nyugodni, világ összes ajtaját nyitom ki.   Itt más életeket is megélhetsz, sohasem, egy percre sem tévedhetsz. A sorok közt rejtőznek […]

Posted by
Posted in

Szélkisasszony

Álltában is izgatottan bömböl, mint egy táltosparipa, ha bűvöl. Alig várja, hogy sebes orkánként lecsaphasson valahová tüstént.   Kíváncsisága folyton csak hajtja, betolakszik minden résbe, falba. Nem számít neki árt-e vagy használ, csak a vágyait hajszolva kaszál.   Kevés neki, hogy csak szellő legyen, élvezi, hogy mindenen túl tegyen. A világnak észre kell őt venni, […]

Posted by
Posted in

KARÁCSONY

Karácsony Ó, Karácsony. Ó, Karácsony Milyen szép az este Mindenütt csillagok Ragyognak feletted Nézd az ablak zúzmarás Kandallóban a parázs Csak arra vár, csak arra vár Kerüljön rá fahasáb Ó, Karácsony. Ó, Karácsony Milyen szép is vagy te Szívekbe szeretet Költözik ma este Nézd az ablak zúzmarás Feldíszítve a lakás Csak arra vár, csak arra […]

Posted by
Posted in

Még, útkeresésben

Öregedve, nehezen megy az útkeresés, Neki helyben, kispadi ücsörgésre futja. Főleg, ha az út kilátástalanul kevés, De, van olyan, kinek nincs, nem látszik új útja. (Sedoka) Ma is keresem… Mind a lila-köd nyelte. Hiszem, maradt egy hátra. Még egy van biztos! Reménytelenül kevés… Ám nem adom fel soha! * (3 soros-zárttükrös) Agilis embernek borzalom a […]