Posted by
Posted in

RANDEVÚ

Sosemvolt szentekkel parolázom, átlépek minden korhatáron, vétkeim hantján liliom sarjad, add a kezed, add a kebled; még óvlak, még akarlak. Lombok suttognak szerelmeket, elpillednek az utcalámpák, s kudarcot valló szemérmeket vetkőztetnek a pásztorórák.

Posted by
Posted in

A képmutatók

Hétköznapi pszichológia… Az emberek -konstans- fölöttébb képmutatóak. Mosolyognak, a szemük sarkában látszik, nem ráncos… Mondanivalója a tőre, képmutatónak És Azt, tövig lélekbe vágja. Ez biz’ nem alkotmányos. De bizony, megnyugtatóan hat képmutatónak. Vecsés, 2018. január 28. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Pirosló hajnal

Pirosló hajnali fény. Légies lebegés. Ég és föld kékbe olvad.  Az óceánfelhő játszik. A zivatar meg-megáll, elered. Fűről harmatgolyó lepereg. Issza a föld szomjas mohósággal, lassan kelő naptól izzó ragyogásban. Szél kócol egy kusza felleget sebes irammal. Úszik, tekereg messzi. Hegyek, zöld bujasága napmelegű tűzmosolyra vár. Margaréta csillagszirma nyújtózik. Ficánkol a fürge patak. Zabolátlan zöldhullámok […]

Posted by
Posted in

Álom

Poroszkálok a vádak útján, s a Holdat bámulom Behunyom szemem,  álmok szárnyán utazom Sűrű, regényes erdőben megbújik a Jövő Kénszagú pengével csapkod utána a Múlt A Jelen fényes tőrrel rohan elé, a Pillanat csahol   Az Idő  fegyverszünetet, kapitulációt akar Gyűlnek a felhők, készül a haragos zivatar Villámok cikáznak, Szél ostorozza a fákat Néhány Perccel […]

Posted by
Posted in

Csodák közt

Az őszinte szeretet tört szíveket olvaszt, a harag, gyűlölet lelkeket bomlaszt. A remény múlt s jelen közé hidat emel, s az élet a szépre, jóra csodákkal felel.

Posted by
Posted in

KÁLVÁRIA

  Strandpapucsban, titokzoknival téblábol egy megtűrt isten itt. A vadak között, túl szelídre edzett, kukában is turkál, néha reszket. Álruhája olyan, mint a sorsa: foltozott, a szakálla kevéssé gondozott. Álmatlanságában, néhanapján, csillagokat ráz az égre fel. És meglepődik, hogyha visszaesnek. Már nem érdeklik bicegő szerelmek, túl sokat és túl élesen látott, a kényszerzubbonya, mint díszruha, […]

Posted by
Posted in

A zöld szörny…

Hétköznapi pszichológia… A féltékenyekkel az a baj, hogy a hipotézist, tézissé emelik! Nagy a baj, ha a hipotézis, már eredendően pletyka… Mert aztán, a féltékenyben az adrenalin megnő, és nem mérséklődik, De Nő, a ,,gyilkosan” fékezhetetlen, magabiztos haragja… Ez átcsaphat,”Kretschmer-féle katatímiába”. Végleg tönkre tevődik… Vecsés, 2018. február 16. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

a mesében…

a mesében a Shrek egy ogre volt csupán ki élte életét egy mocsárban talán szerelme volt egy szép lány a kis Fiona ki éjjel ogre volt de ő ezt nem tudta lehetnék én Shrek és minden nő Fiona csak alkonyatig lenne bájos a mosolya de a lét játéka talán akkor volna szép és egymásra találni […]

Posted by
Posted in

Még látni kell

Edit Szabó : Még látni kell.. Zagyva folyót még nem láttam, a partjain sem sétáltam, messze van a lakóhelyem, pedig olyan, mint a kertem. Kertek alatt kicsi folyó, kilátni a kapu alól, magas fűzfák túloldalán, szegélyezik part oldalát. Gyönyörűen csüngnek águk, magasból a nap süt rájuk, csillognak a zöld levelek, mintha gyönyör sziget lenne. Selymes […]

Posted by
Posted in

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK   Egy képzelt interjú   Tudsz még szárnyalni az égen? – És Te? Mert úgy érzem, én nem. Hiszel a hitben? – Mondd, és az Isten? Megbocsájtasz-e a szavaknak? – Ha kimondatlanok maradnak. és aki kővel megdobál? – Egy kőben soha nincs morál. s ki rád mosolyog a tükörben? – Rögvest összetörném […]