Posted by
Posted in

Kis lak

A fák közötti kis faház rejtőzködik, befedte tetejét vastagon az avar. A nap is csak időnként bekéredzkedik, csend honol mindenütt, de a látvány pazar.   Mozgás nem látható, talán csak néha van, a tájba tökéletes a beolvadás. Valójában naponta van használatban, a csodák a vendégeket idecsalják.   Édes melegét belül csak az adhatja, -bármilyen szédítő […]

Posted by
Posted in

Az idő múlik

Elindulunk, visszük, be is adjuk, kinézzük, megvesszük, befizetjük, választunk, megrendeljük, elhozzuk, kiváltjuk, leadjuk érte megyünk.   Nincs egy röpke, nyugodtabb pillanat, hogy lássuk az órát tudatosan. Így majd le is késsük a vágyakat, vagy utolsóként kapjuk biztosan.   A nap folyamán legfeljebb sorrend követhető, nem a rászánt idő. Háttérbe kerül már az értékrend, az önös […]

Posted by
Posted in

Boldog élet a rongy élet?

Az élet, új megoldást Nem kínál, de ötletért kiált! Bíz megbolondult! Hidd el, nem mostohád az élet, Hidd! Neked is tartogat szépet. * Az harcba befásultam, De küzdés elkerülhetetlen. Van boldog élet? Hidd el, Téged is van, ki szeret, Hidd, hogy lesz, aki nem mond nemet. * Az időm nem állhat meg… Észrevételezem; öregszem. Van […]

Posted by
Posted in

Ha úgy érzed

Ha kevés a szeretet én itt vagyok neked, ha nevetni szeretnél hadd nevessek veled. Ha sírnod kell hát sírjon valami bennünk, örömöt, bánatot éljünk meg mi együtt. Tépjünk magunknak egy sorszámot a jóra, nézzük meg mi lesz majd holnap virradóra. Ábrándozzunk csak a nagy semmiről, tudom nem lehet elszállni még ennyitől. Szövögetett álmokba botlunk unos-untalan, […]

Posted by
Posted in

Véletlen

Álmodban sem gondoltad volna, de akkor ott terem hirtelen. Egyik perc a másikat oldja, megváltozik a célban minden.   Nem tudtad, nem feltételezted, ismeretként is rejtve maradt. Titkos, mégis bekövetkezett, teljesen kiszámíthatatlan.   Jósnő se tudná megmondani, felfoghatatlan, de valódi. Tudhat örömre változtatni, felfordulástól sem bír óvni.

Posted by
Posted in

Hajnalban

A nap sugarát épp kinyújtotta, a szunnyadók felé fejem emeltem, a csillogás is együtt kelt velem, aranyszalagként ült a horizontra.   A zöld gyep selyembe csomagolva. Távolabb még köd honol a földeken, homályosan látni a hegyeken, közeledni lehet így botladozva.   Korai köpeny lett friss levegő, suhanó szárnyként lebegett köröttem, lábam hideg cseppektől remegő.   […]

Posted by
Posted in

Kísértés

A világban a megszokott rend kibillen, különleges zavart kelt az emberekben. Idegeskedés, gyorsabban verő szívek, jönnek a felületes cselekedetek.   A hirtelen lett hiányt pótolni vágynak, lehetőségre mozdulva sorakoznak. Késztetést érezve újabb kívánságnak, ingerek tömkelegei mocorognak.   Ekkor megszólalnak ám a belső gátak, a lelkiismeret lassításra ébreszt. Biztos, hogy holnap ezért is nem bántanak? Ami […]

Posted by
Posted in

Belső nyugalom

Amikor kint nem hívogat a napsugár, amikor esőtől vízben áll a határ, amikor bent meleg a családi fészek, amikor szabad oltalom alatt élek,   nyugalom költözik a megtört szívembe, nem ellenkezik buzgón fájó testem se, béke és álomcsend szövi be a szobát, elhessegetem az élet összes gondját.   Olvasgatni kezdhetem kedvenc könyvemet, hátra dőlhetek a […]

Posted by
Posted in

Cselekedj!

Szüntelen rágod a magad lelkét, ez a tétlenség sorsodon nem segít. Legalább valamit cselekedjél! Az a lelkiismereten még szépít.   Mi legyen az, azt még én sem tudom, „csukd be a szemed, hagyd elméd szárnyalni,” Legyél pár percig egyedül nyugton, emiatt a szíved se fog lázadni.   Sorba állnak az újabb ötletek, bevillannak felejtett megoldások. […]

Posted by
Posted in

Bizalom

Hiányát szenvedjük ennek az érzetnek, a világ annyira megváltozott, félek, Kételkedésre kényszerít a hitedben, de ha vakon bízol, sem élhetsz sikerben.   Válasszunk lelkiismeretes szavakat, ne akarjunk megtéveszteni másokat! Az ellentéte tomboló vihart kavar, érző lélek nem bírja az ilyen zavart.   A megnyomorított, gyanakvó érzések, rémisztő betegséget előjegyeznek. Az őszinte szó, ha még nagy […]