Posted by
Posted in

Naplók és naplóírók és naplóolvasók mindig és mindenhol vannak

Naplók és naplóírók és naplóolvasók  mindig és mindenhol vannak Jöjj, Anne, írd tovább naplódat. Éleszd fel az Anne Frankokat! Bennünk zúgnak Sok Századik Birodalmak és édennek kígyóiként harapmarnak. Jöjj, Anne, vidd tovább naplódat, nálunk van, átadjuk a tollad. Vagy csak diktáld, minden által lejegyezve és még inkább behatolsz hall-fülekbe. “Érzitek testlélek-melegem? Fajomból sosem lesz elegem.” […]

Posted by
Posted in

Holdágyba…

Ún. poetma-bokor: Holdágyba… 1 -Ápolás- Holdágyba fektetve földünk, ma. Míg rávilágít, az? éj. Holdágyba… 2 -Pihenés- Holdágyba ültetve földünk, ma. Míg rásötétít, az? éj. Holdágyba… 3 -Biztatás- Holdágyba állítva földünk, ma. S ráfénytelenked, mi? Éj.

Posted by
Posted in

Mély tenger

Az élet mély tenger, batiszkáfban ülők, Életem Marianna árkába ülők. Lent sötét van, és nagy, szörny-lények támadnak, Küzdők én, a karjaim meg vagdalkoznak. Ismeretlen óriás polip körülölel, Nem tudom, hogy meddig bírom még ezt tüdővel. Lehet, hogy ez a karmám és lent maradok? Fűben, napsütésben, többé nem szuszogok? Vecsés, 2002. március 24. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Görkoris néni

Edit Szabó : Görkoris néni A fejkendős öreg néne gondolt biz’ő egy nagyot, a lábaim kicsit fájnak, bottat járok, sántítok. A bolt kicsit mesze vagyon, ennivaló kéne már, a sarokban mit is látok, egy körkori engem vár. Gyerek leszek újra megint, a cipőmre felveszem, gurulok a járdán kicsit, no gyerekek, indulás ! Régi koroknak kék […]

Posted by
Posted in

Állatvilág… 3.

Eredeti Baso féle tankában írta meg a szerzőpáros… Pacsirta hangja Ébresztőt fúj. Hőség van. Ma derűs nap lesz. Forró napfény, alig árny, Meleg a tollkardigán. * Ébredő reggel, Madárcsicsergés köszön! Simogató szél. Vitorlázó fecskefi, Szárnyát csak lebegteti. * Tollászkodnak a Fészekben a kiscsibék. Anyamadár holt. A szomorú csipogás, Halálnak nem kifogás. * Pirosas pipacs Sereg […]

Posted by
Posted in

Úton (gyermekvers)

ÚTON Indul a ház, döcögve, utcánk elfogy mögötte. Sarok fordul utánam, tábla int még futtában. Templom rohan, úgy liheg, kis harangja száll, libeg! Erdő, mező, dombtető – messze ringó keszkenő. Élénk, sárga repceföld, leborul a Nap előtt; lankák között kicsi tó: ott csobbanni volna jó! Négy kerék visz sebesen, szívem súgja csendesen: fut a felhő, […]

Posted by
Posted in

Mesélj (gyermekvers)

MESÉLJ Vége már egy hosszú napnak, kis ágyamban betakarnak – de a puszi és sok mese nem maradhatnak el sose! Anya, mesélj Te ma nekem, hadd láthasson két csöpp szemem tenger csodát, álomszépet, benne sereg színes képet. Mesélj most a tűzoltókról, türkiz színű, messzi tóról, pelyhes szárnyú angyalkákról, égig érő kártyavárról. Mesélj még a kisvasútról, […]

Posted by
Posted in

Lepke (gyermekvers)

LEPKE Lepke, lepke száll remegve, szellő hívja: „Szállj keblemre! Pihenj, pihenj szellőszárnyon, cirógató, könnyű álmon.” Lepke, lepke, megpihenve, szellő szárnyán ellebegve tárja, tárja tarka szárnyát – szívemre szór csöpp szivárványt. Szekeres Nóra 2018.06.20.

Posted by
Posted in

Menedék

MENEDÉK Szellő simít – meleg, fáradt; Nap hegyén ül, int a bánat: „Messze vagyok, mégis féltek – szívbe-szembe beleégek.” Fák nyújtóznak, égre törnek, boltozatba belenőnek; árnyat vetnek, szívre-szemre, szelíd békét bús lélekre. Ágak, gallyak levelein – eres, vásott tenyerein – ül a Nap és ül a bánat, csókot dobnak, úgy hintáznak. Övék a föld, övék […]

Posted by
Posted in

Őrző

ŐRZŐ Minden titok én előttem – szemem jár csak néha máson. Ölbe hajtott tér-időkkel vegyül néhány látomásom: nyitott kapuk, égig érők ülnek csöndben járdaszélen; gazdag terek, bőven mérők gyarapodnak létigéken. Karnyújtásnyi távolságra pereg minden, tárul pőrén, csoda pattan, szívvirágra: hull, virul e világ őrén. Szekeres Nóra 2018.06.03.