2
visits
0
comments
Posted in
haikuban éjjel a csendben talán csak a fejemben álmok születnek
haikuban lehetne nélküled vagy mégis veled lehet csodás holnapom
haikuban szilveszter éjjel új vágyaimon kéjjel most gázolok át
haikuban széttört álmokon hajózom át a sorsom vad hullámain
Komor éjszakán járása: bikáé, Teljes fegyverzete: halál lovagé És lecsap az éjszaka sötétjében, A megmagyarázhatatlan félelem. Zord mezőkön és sötét erdők mélyén, A legközelebbi lakóhelyhez érvén, Tán megkönnyebbül éjszaka vándora, Bízzon, kellemes lesz fogadtatása. De ki ő, ki zord éjszakán vándorol, Életét veszélyeztetve lovagol? Nem tudjuk, személye inkognitóban, Díszes ruhája, vércsatakokban. Gyanítjuk, ő jó Richárd […]
Sétáló halál, buja vágyak, Mi lesz veletek, óh, ifjak? Elterjed a kábítószer, Problémátokra ez a szer? Az embernek legyen tartása Higgyétek! Másnak is van baja. Szép dolog az ellenzékiség, De sajna, mindenre nem elég. Élet nem csak a diszkóból áll, De ország még sokáig fenn áll! Szép dolog a demokrácia, Kit elural, nem haza fia. […]
Csermely az élet, botorkálunk, Bár a kövek közt meg- meg állunk. Messze van, nem látjuk ér végét, Ki, hogy fogja élni életét? Kinek élete hosszan folyik, Ő az életével jól játszik. De, élete széles is lesz? Ez nem tudni, hogyan is lesz… Az életnek is van hordaléka, Mi lerakódik a folyópartra. Úsznak benne motoros hajók, […]
Esti csönd vágtat dübörögve, Ciripel a szomszéd tücske. Békesség, csend honol a tájon, Oly szép, nem kéne, hogy fájjon. Esti Békesség és nyugalom, Ez az egész napi vágyom. Napi munka után pihenés, Családi körben melegedés. Magány érzése járja szívem, Ez lenne az össze kincsem? Nem igaz, csak elméláztam? Esti csöndben rosszul láttam? Budapest, 1997. június […]
Fűszálak közt mozgó bogarak, Végtelen horizonton látottak, Az égbolt millió csillaga, Elménk titkos lakatjának nyitja. Budapest, 1997. június 8. – Kustra Ferenc
Megjött az ősz, már esik az eső, Sőt, téliesre fordult az idő. Este korán elülnek a tyúkok, Fázósan kongatnak a harangok. A szánkók, már lassan ébredeznek, A hóemberek meg éledeznek. Igaz, még hó nem esett piheként, De répa már várja, az orraként. Télnek főleg gyerekek örülnek, Sofőrök többnyire mérgelődnek. Reggelente köd van és túl vastag, […]