Posted by
Posted in

Múltra hallgatni?

Versben és európai stílusú haikuban és tankában… Lehet minden… jól sejtem, hogy minden elveszett, Pedig szerintem ennél jobban is lehetett Volna, de mit a könny már lemosott, elveszett! Ha embernek bőven volna, -sok- örömkönnye, Ha nem folyna folytában, az a bánat könnye, Még végül jó dolga lenne, talán örökre! * Mikor van késő? Mikor végső […]

Posted by
Posted in

Erdei csend

Vértesszentkereszt Bús bokrok,cserjék,a múltat feledték pár oszlok,kő maradt,évszázadok alatt ha szél fúj hallani,régi idők zsoltárai szállnak át,történelmen,vadvirághaj  lebben rom maradt,erdő ölében,múlt idők ködében. Nádas Halkan zenélő nádas,míg locsog a víz fodros  ruhát ölt,ezer és ezer csíz zümmög száz bogár,s gólya kelepelget csendes most a part,a pillanat felemelget. Erdei séta Napsütés,őszi,szép idő,erdei út elébed jő megállsz,az […]

Posted by
Posted in

Még hallod ott belül…

Az időd véges, ezt te is tudod, mert hajszálon függ csak az életed, árnyékkéz mozgat múló perceket, a suhintás ívét már nem láthatod. De félúton penge és kéz között, még hangosan ketyegve jár az óra, zsinórja tartja,szála már bomolva, penge fényes rá rozsda nem költözött. Vajon a gyertya meddig világít, karmos újak mikor nyúlnak érted? […]

Posted by
Posted in

versbe szövött…

versbe szövött gondolatok mondják el sorban gondjaid ki kell írni mert megszokod letörnek akkor szárnyaid talán a gond így sokkal könnyebb hisz kiírva mégis más lehet néha elejtesz egy-egy könnyet olyan ez mint egy rossz látlelet hiszed az álmok nem hazudnak hű társ a papír s a ceruza a lassan omló falak alatt veled van […]

Posted by
Posted in

Háromszéki Szépmező

Szárba szökkent már az új kalász, szőkeségén elmereng a nap, s míg lágyan dúdol a szél a nyárnak, mint szelíd tenger ring az arany táj. Drága kincsünk e székely rónaság, földjében terem dúcos kenyerünk. Szépmező, te népünk hű szolgálója, őrködjön fölötted múltunk s jelenünk!

Posted by
Posted in

Törésvonalak

Hétköznapi pszichológia… Az élet nemcsak szövevényes de, telve van törésvonalakkal. Van, ki csak ezeket érzi, van, ki egyáltalán nem érzi. Ember élete végéig együtt él hatóerő vonalakkal… És Van, aki mindezt, a háttértényezőket még-már nem érti. Végig az élet-fronton, küzdeni kell a titkos halálzónákkal… Vecsés, 2017. június 21. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Ha gyanú ébred…

Hétköznapi pszichológia… Ha senki még nem vádol, de Te azért védekezel, Akkor az már a menekülésedet jelenti. Ezzel gyanút ébresztettél, mit fel nem tételezel. Már Elég a másiknak rejtve, de nagyon figyelni… Gondatlanul gondolkozol, ez szövetség veszteddel. Vecsés, 2017. június 20. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Varázslat fényben

Edit Szabó : Varázslat fényben Bámuló fényben tavaszi kékben, természet lágyan felébredt végre, magasban fákon csillannak szirmok, rózsaszín álmok, közöttük áll most hosszú ruhában, tétova kézzel hölgy szentélyében, álom varázsban elmerült éppen, gondolat vágya mély tengerében, repülhet tova vágyaknak szárnyán, magas fa ágán rebben tekintet, a remény éled, virágzó tavasz, megújult élet, varázsos képek, veletek […]

Posted by
Posted in

A természetről…

Elmélkedés az új irodalmi irányzat jegyében: HIAfo -ban Árnyakat vet a fény! Merengésnek helye A folyóparti erdőben. * Napszúrás, nagy veszély! Túlzón felmelegszik. Tűző napon, még az agy is. * Szél, ágakat szaggat. Vad, romboló vihar! Jó időnek itt a vége. * Csúnyácska vihar jön! Ijedten menekül A kutya. Nagy a csattanás. * A sok-sok […]