Posted by
Posted in

Sarjad az ősz!

Őszi levelek, Van, ami már barnásba csapott. Érezni szagát, tán’ rothadott? Ázott úton… téli léptek alatt, levelek. Ősz esőt is hozott, így vizesek levelek… Ősz az enyészet… Meghozta nekünk is új létet, Mondják, ez a jó… egy fenéket! Meghozta nekünk is múló létet… egészet, Mint avar nyugalmát is földúlta… enyészet. Őszben megfakad Avarszőnyeg a temetőbe. […]

Posted by
Posted in

Párás az ősz… 2.

A tanka csokrot eredeti Bashó féle stílusban írta meg a szerzőpáros. Aranyló alkony Teszi széppé, hűs estét. Reggel, vastag dér. Takaró alatt horkol, Kilenckor kávét kortyol. * Alázuhan a Csendben a deres hajnal. Kóróvirágzás. Hamar ruhában pózol, Utána cipőt bokszol, * Kopasz ág-halom Közt pöffeszkedik a szél. Már deres minden. A kakas kukorékol, És mindenbe […]

Posted by
Posted in

Párás az ősz… 1.

A tanka csokrot eredeti Bashó féle stílusban írta meg a szerzőpáros. Rebbenő harmat Reggel csókja oly’ buja. Párás virradat. Lágyan hullik a földre, Elhagyja ágát őszre. * Hajnalban, ködös, Hideg reggelen; szélcsend. Átázott avar. Lepihen a mezőre, Nedves lesz egykettőre. * Összehúzta már Magát a gőgős hőség. Jön hajnali dér. Ott marad egyelőre, Nem száll […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Szebb jövőt!

Rózsa Iván: Szebb jövőt! Lehetetlen helyzetekbe kergettek bennünket lehetetlen emberek; Nincs jó választás, helyesen dönteni régóta nem lehet; A kisebbnek vélt rossz lett a még rosszabb, a legrosszabb; De ennél lejjebb már tényleg nincsen, a jövő csak jobbat hozhat! Budakalász, 2019. november 23.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Utazz, élj!

Rózsa Iván: Utazz, élj! „Same, same: but different!” – Az ember ilyet könnyen kijelent. Más, más: mégis ugyanaz! Utazz, élj; nehogy bármiből is kimaradj! Budakalász, 2019. november 20.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Égtájak, emberek

Rózsa Iván: Égtájak, emberek (Haiku-füzér) Norvég fjordok és Versiliai partok: Bennem Észak, Dél… Kelet és Nyugat: Angkor, London és Ronda Korántsem ronda! Venezuela, Dominika, nem csupán Nevetek vonzó… Egyesültek is Emberek, emlékek: táj, Kép – utak után… Tuniszi bazár Réme most csendesebb, de… Új utat remél! Korántsem mondja Még a hamut mamunak: Előtte az út! […]

Posted by
Posted in

Globális helyzet

Mi lesz veled te születendő gyermek, ki egy kopár földön éled életed? Porviharok közt léted tengeted. s forróság is elviselhetetlen. A gépek szmogját szívhatod testedbe, naponta műanyaggal etetnek. Nem lesznek már élhető tengerek, az iható vizet is csak keresheted. Bizonyos állatokat, növényeket már csak régi képekről ismerheted. Meddig mehet ez így tovább Emberek? Ébredjetek! Máris […]

Posted by
Posted in

Virágnyílás idején

A nyár mélyen benyújtózkodott az őszbe, cirógatásával a múlást legyőzte. Becsapta a már szunnyadó virágokat esendő bimbóik újra kibomlottak.   Olyan ez is, mint a késői szerelem, lángra lobban, aztán elmúlik hirtelen. Legszebb színeikben vígan virítanak, az első hűs légáramtól elfáradnak.   Megkopik a fejdísz, erőtlen lesz a szár, a gyenge fénysugár is el-elbujkál már. […]

Posted by
Posted in

Kis lak

A fák közötti kis faház rejtőzködik, befedte tetejét vastagon az avar. A nap is csak időnként bekéredzkedik, csend honol mindenütt, de a látvány pazar.   Mozgás nem látható, talán csak néha van, a tájba tökéletes a beolvadás. Valójában naponta van használatban, a csodák a vendégeket idecsalják.   Édes melegét belül csak az adhatja, -bármilyen szédítő […]

Posted by
Posted in

Az idő múlik

Elindulunk, visszük, be is adjuk, kinézzük, megvesszük, befizetjük, választunk, megrendeljük, elhozzuk, kiváltjuk, leadjuk érte megyünk.   Nincs egy röpke, nyugodtabb pillanat, hogy lássuk az órát tudatosan. Így majd le is késsük a vágyakat, vagy utolsóként kapjuk biztosan.   A nap folyamán legfeljebb sorrend követhető, nem a rászánt idő. Háttérbe kerül már az értékrend, az önös […]