13
visits
0
comments
Posted in
Akai Katalin Visszajöttem Folyosón guruló kattogó kerék, pihegő lélegzet, halvány a fény Elkísér utamon millió kép, hideg lepedő rajtam henyél Éles lámpafény szúrja szemem, koktéltól kezdetben ellenkezem Lábamon, kezemen, szíjcsat feszeng, rémítő szikéken fénycsóva leng Álarcos emberek állnak most körbe, én is ott vagyok, – tán a tükörben Elhagy tudatom – majd […]
Edit Szabó : Csak együtt férfi és nő Társadalmi viszonyokban láthattuk mi őskorunkban, nő szolgálta ki a férfit, elé térdelt kegyet kérni. Ám a későbbiek során együtt húzták ők az igát, kényszerűség vitte rájuk, lételemük, kiváltságuk. Ismertünk sok hős nagyasszonyt, ki serege élén harcolt, lépett férfiak sorsába, kényszer vitte bizony rája. Uralmat a férfi népnek, […]
Lombos fák között jár a szeszélyes esti szellő, tavasz mámorával átitatott úton tovaszökellő. Rólad mesél a fűszál és neked köszön a kikelet, így köszönti a lágyan fülembe duruzsoló ligetet. Bolondos hangulatban rám kacsint jelen és jövő, esti fényben még az elfeledett emlék is cselszövő. Elcsendesedett táj szembe jőve nagyot köszön, meghitten tündököl a köré rajzolt […]
Beck Brigitta: Egyszer ez az őrült város is aludni megy végre Budapest, megöregedtél, s mégis olyan vagy, mint egy kisgyerek, Hiába csitítanak, hiába terítik rád az éj sötét leplét, nem számít neked. Budapest, te nyughatatlan, őrült város, Már magad is elhiszed, hogy nem vagy álmos! Már magad is elhiszed minden hazugságod, s meggyújtod […]
Felkelő napot Fény, fürtökben élteti. Felhő mentesség. * Morajló tenger, Fürtökben zúg, monoton. Fehér fodrozás. * Fönt viharfelhők, Fürtökben érnek földig. Közelg’ nagy eső! * A szőlőszemek Fürtben vannak, jó együtt. Mazsola… száradt. * Várat, enyészet Öleli! Pókháló fürt. Csak szél lengeti. * Rügyek, virágok Fürtökben… új életre! Hangos madárdal. * Búzakalász, mint Tenger… egész […]
Ne/vess ki! Tiszta szívedből, Mielőtt helyet kaphatnék. Olvass ki! A vágyat a szememből, A félelmet a hangomból. Ne/felejts. Szirma kéken virágzik, Lelkedben törvényként növekszik. Ne rejtsd el, Picinyke lelkem. Nem véka alá születtem! Ne félts, Én szabad vagyok. Csak tőled nem szabadulok. Ne szólj. Ne beszéljünk róla/d. De azért én mindig gondolok rá/d.
Szíved őrzöm a szívemben, Kezed tartom a kezemben. Szemedbe nézek, S Te engeded, hogy lássam azt, amit másnak mutatni nem lehet. Sós cseppekben fuldoklik a bánat, Boldogság úszik az öröm mámorában. Egy csónakban evez múlt, jelen, jövő Dacban kuporog a félelem, Sóhajtva biccent, s kalapot emel az idő. Szíved őrzöm a […]
Elmélkedés Európai stílusú tankában… Engemet szeret A csend, össze is bújunk. Így, ketten vagyok? Ölel, visszafog s csitít Lelki bánatot tompít. * Csendes éj szétmar! Magány sötét, urizál. Egyedül… lét, győz! Csendem, éjben ijesztő, Magányom oly’ dermesztő. * Új veszekedés, Este bor, éjjel a vágy! Majd, csendben cigi. Csendben izzik fájdalom, Csellengő füsttel oltom. * […]
“Ott lent a sötét – vak társa lesz a csendnek, a tegnap és a holnap, bennük sírva elpihennek” Kiss.Teleki Rita: Alszanak mert megtörni akart a sors kegyetlen játszmájában osztott cinkelt lapot tagadd hogy az élet embertelen vérrel verítékkel festett holnapot kapsz csupán ha hited mégis töretlen szállni akarsz a gondolat szárnyain képet festesz az égre […]