Posted by
Posted in

Már…

Látszik, hogy ideér a tavasz… (Senrju) Már látszott, hogy a Mezőn, nyílnak virágok. Jó volt élveztem. * Láttam szépséget, Gaz-féléket, halomban. Orromban illat! * Jó levegőn, jó Volt… virág kezdemény… volt. Illat és látvány. (3 soros-zárttükrős) Már látszott, a legelő virágai nyíltak, Egyre szebbek színhalmazok, megmutatkoztak… Már látszott, a legelő virágai nyíltak. A réten már, […]

Posted by
Posted in

mondd hová igyekszel…

mondd hová igyekszel oly mélabúsan töppedt gondolatod sebzett szárnyain zárolt érzéseid poros sarokban egyik sem állna meg saját lábain az idő vasfoga húsodba mardos vajon hova lett a kócos ifjúság elme még néha emlékek közt szálldos foszlik a gondolat alkotta világ de megrázod magad és újra éled szerelmet vágyat és mindazt ami kell a lángból […]

Posted by
Posted in

virágban minden…

cinkelt lapokkal köszöntött az este virág nyílik itt-ott a domboldalon fázósan bújik párjához a fecske tavasz-tüze él már a kajszi-soron virágban minden az éjszaka hideg lenyugvó napot a rigó üdvöli füttye még hosszan száll és megremeg a táj ahogy a tavaszt újra éli elmúlás után újra éled minden az aranyág és a jácint virága már […]

Posted by
Posted in

egyik kézzel elveszünk…

egyik kézzel elveszünk a másikkal talán adunk isten teremtményei vagyunk szomorún nevet rajtunk ő is rádöbbent a teremtés nem sikerült jóra talán egyszer kijavítja ha üt az utolsó óra de Róma hiszi azt hogy ő tudja csak a választ miközben az idő a falról minden színt leválaszt előtűnik a kapzsiság bűnében fetrengő klérus ugye te […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Diktatúra

Rózsa Iván: Diktatúra (Haiku-változatok) Ellen csak pisszen; Totális diktatúra Közeleg immár… Csend van köröttünk, Bekopog a félelem; Ajtó kinyílik… Tágra nyílt szemek; Megjött… Tapsvihar kitör: „Hurrá, láttam Őt!” „De jó, hogy van Ő; Ő tudja, mi a jelen: S fényes a jövő!” Szavazó gépek, Vén tapsoló bajnokok: Tele gatyátok?! Maszkot viselnek; Mást mondanak és tesznek: […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Kvázi és igazi

Rózsa Iván: Kvázi és igazi Kvázi monarchiában kvázi diktátor: Sok kvázi ember mind neki hajbókol… Pedig nem ér többet, mint Sátán seggén szőrcsimbók: De itt a tavasz, s nyílnak lassan az igazi rózsabimbók! Budakalász, 2019. március 17.

Posted by
Posted in

Élmény lesz

Megélni a tavaszt! Vágyom Meleg tavaszt… Ez, álmom. Jó lesz! Télikabát, Nem kellesz… Élmény lesz fölvenni fürdőruhát. * Leng… meleg szellő, Nem csökönyösködő. Derű száll felém, Mi enyém. Felhőtlen, És élhetetlenségre Képtelen. * Jő tavaszi Eső, Éltető… Rügyek duzzadnak,rügy Életet hordoznak. Élet ismét megújul, A derűtlenség elvonul. * Erdei kispadon, Új lét vállamon. Nézni fákat, […]

Posted by
Posted in

SZELÍDÍTŐ

Hasad a csönd, szavadra várok. Másom vagy, s én lélegző bábod, kettőnk között, a horizont alatt, a világ éppen magára marad. Kalózkodik a képzelet, víztükrön bohó neszek, meztelen emlékek színpada, olykor ennyi a szív, s belemerül az éjszaka. Csillagmezőt néz a domb, a vitorlákra félbolond, szelet köt egy árnyalak. Ha rőt szakállat fest az ég, […]

Posted by
Posted in

Meghalt a rigóm

  Meghalt a rigóm. Nekirepült az ablakomnak, már egyedül dúdolok a holdnak: dari-daridom!   Meghalt a rigóm. Kis teste könnyedén összetört, reggel még a napnak füttyögött: dari-daridom.   Meghalt a rigóm. A jobbik felem is elhagyott, jaj, elfelejtem a dallamot: dari-daridom!   Meghalt a rigóm. Nem tudom, hogy lelkem törött-e, de gégém elnémult örökre, dari-daridom.

Posted by
Posted in

Tavasz-nyitás idején

(Septolet) Zúg erdő, Neszezik nádas… Zúg mező. Gólya kelepel, Hívja békát… Pacsirták dala, Égi harsona… * (3 soros-zárttükrős) Állatvilág szép hangjai a tavasz lelkét simogatják, Mind külön és együtt a pacsirták énekét hallgatják… Állatvilág szép hangjai a tavasz lelkét simogatják. (Anafora) A fű már sarjad, a virágok egy része már nyílik, A fű már sarjad, […]