Posted by
Posted in

Szín…

Szín-sorozat 1 Kék az óceán. S a benne úszó felhő. Belénk is úszik. Szín-sorozat 2 Zöld az almafád. Növeszt-e zöld gyümölcsöt. Zöld az új ruhád. Szín-sorozat 3 Szürke a csillag, mint a vérem is, de ő nem melegít fel. Szín-sorozat 4 Barna a bőre, sokat napozgatott… a… holdbeli fénybe. Szín-sorozat 5 Egy vörös ember Marsra […]

Posted by
Posted in

Sikátoron keresztül…

Életmeditációt írtak a szerzők, versben és apevában… Múlnak az évek, elmúlnak a hónapok Nem tudom, mi lesz, elmúlnak az évszakok… Érzem, a saját időm fordul lassan ellenem A nagy bíró, a döntésével marasztalt engem. Az Évek Mellettem Elrohannak. Csak nyomot hagynak. Még Kaptam Kis időt, De, múlt évek Terhét viselem. Életsikátorom kopott, töredezett kövein járok, […]

Posted by
Posted in

ki tudja mi csörgedezik…

ki tudja mi csörgedezik bennünk tiszta vér vagy csak ádáz gyűlölet magyar vagyok magyar itt a népünk ki egymást mocskolva mond igent nemet mi egyiknek öröm és boldogság a másiknak csupán veszejtő gödör párbeszéd nincs de rút az álnokság s a kéz helyett csupán a szél söpör szóvirágok nyílnak szórnak illatot mákonya igazán kábít opálos […]

Posted by
Posted in

Eltávozott ismét…

Eltávozott ismét egy igaz barát. Döbbent a csend ezt a hiányt, nem tudom megérteni elfogadni. Megszülettünk, egyszer el kell menni. Mikor és hogyan nem választható, mit a sors kiszabott az a mérvadó. Te voltál nekünk az élő lexikon, hiányod égető, nem múló fájdalom, emléked őrizzük amíg csak élünk, ha találkozunk: rád emlékezünk. Felidézve a sok […]

Posted by
Posted in

megérint olykor…

“lehámlott rólam minden átok veletek biztosan hazatalálok” (Szirmay Endre: Varázslat) mi távolodott már közelebb kerül álmok ködös útján rendületlenül pásztázom a múltat lesem a jövőt tétován állok egy nagy folyam előtt e kanyargó folyó létem folyója patakból indult tenger lesz otthona eltűnnek benne sorra a barátok távlatok helyett valóságot látok megérint olykor egy-egy szép varázslat […]

Posted by
Posted in

Egykor…

Egykor, világunkban Volt érték és az számított! Becsület és nem pénz. Becsület? Volt, de kiveszett. Ma pénzzel mérik az embert. * Egykor, öregekkel Tisztelettel bántak még. Nem kívánták… halált! Időseket rég’ tisztelték, Őket gyűlölve nem nézték. * Egykor, még az okos Bolondozott, a hülye nem! Ő csak okoskodott. Az okos jól bolondozott, A bolond nem […]

Posted by
Posted in

én is voltam ifjú…

én is voltam ifjú, de szép szál soha törpének nagy óriásnak kicsi emberi létnek voltam imádója barátok között szerettem élni teltek az évek minden átalakul ma már az emberi szó olyan kevés barátok tűntek el nyomtalanul személyes helyett virtuális érzés került előtérbe okos kütyükkel lassan temetve emberi világot beszéd helyett egy rövidítés felel sms öl […]

Posted by
Posted in

A hit csodákra képes!

A hit csodákra képes! És én ezt tudom! Ettől erős leszek! Nem győzhet le senki! Mesés dolgokat tehetek meg! Egyetlen életem van. Mikor megszülettem, ezt már tudtam. Ezért mindent egyszerre akarok! Amíg még itt vagyok. Itt a mostban. Azt, hogy vannak szenvedéseim, hogy vannak hibáim, hogy lesznek küszködéseim és harcaim már elfogadtam. A rosszat, mit […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Bolond “próféta”

Rózsa Iván: Bolond „próféta” (Žagar: The Prophet is a fool) A próféta bolond: a bolondok prófétája; Nevét dicsőíti a bolondok imája… Még hálaadó misét is tartanak a születésnapján: De jó, hogy pár év múlva csak mosolygunk a hatalmán! Budakalász, 2018. június 7.

Posted by
Posted in

Ülünk itt

Ülünk itt (Kerekesszékes fiú a koncerten)   Ülünk itt. Örülj- s hallgatunk és… tovább is megyünk hát, mind.   Megjegyzés: Viktornak