Posted by
Posted in

Harminckét év az életemből – Életrögök…

Az élet nehézségeiről, a családról, TANQ- ban írt a szerzőpáros… Hóesésben mulat A család apraja, nagyja… Újabb születésnap. Tél volt, esett és havazott, Ő tartott, születésnapot. * Legény, ismeretlen, De udvarias, jó táncos. Kapcsolat indulhat… Akkor még nem is ismertem, Táncra kért és beszélt velem. * Kapcsolat elmélyült, Szív, nagyon hallatta hangját. Közös, időtöltés. Így […]

Posted by
Posted in

Éltető napsugár

A tavaszvárást, TANQ –ban írta meg a szerzőpáros Hajnali fénysugár, Ablakomon bekandikál. Derűs nap ránk virrad. Volt… micsoda ravasz tavasz! Hír volt: hegyekben még havaz! * Meztelen ágakon Napsugár rügyet csalogat. Csodaszép kikelet! Pedig most volt, kemény telünk, Hogy vége, örömélményünk! * Zöldbe borult határ, Zsenge búzát szellő ringat. Éneklő madarak. Lassan túl vagyunk tavaszon, […]

Posted by
Posted in

Tangózó hópihék

Hófehér a táj, Még hulló pelyhek fedik! Szűzi takaró! Fehér táncol, az ég, kék, Hideg mosolyú szépség. * Hópehely hullik, Röpte vajon, merre tart? Vastag hó-szőnyeg. Lágyselymű szőttes lebben, Mint fény a táncparketten. * Pihék, táncolnak… annyiféleképpen És csúszkálnak a jeges-síkos légben… Nem semmi, hogy igyekeznek serényen. * Lassan táncolgat A hópihék serege. Gyülekező lent! […]

Posted by
Posted in

Tavaszt éltető esők…

A tavaszról, eredeti Baso féle tankában írt a szerzőpáros. Föld fagya eltűnt. Csendes eső, már hullik. Felhővonulás. Napfény mosolya úszik, Levélen hernyó kúszik. * Korai eső, Élet növényeknek. Sárosak utak. Friss, könnyed a levegő, Kis bogárszárnyban erő. * Zöldellő fűben, Új napfelkelte csillog. Csepegő eső. Áldás hullik az égből, Szomjoltás, korty reményből. * Rétek rejtekén, […]

Posted by
Posted in

Búzaföldi termés…

Az aratás körüli időkről, tankában írt a szerzőpáros… Búzatábla, mint A tenger, úgy hullámzik! Kalász is szédül. Izzad a fény, csepereg, Búzaszemen megremeg. * Recsegő, száraz Dülöngélés már, érés. Kalász is roppan! Játszik a szél, simogat, Rendezi a sorokat. * Kaszások fenik Acélokat. Élt reá. Kalász, már menne. Dolgos ember csapatban, Fütyül szalmakalapban. * Oly’ […]

Posted by
Posted in

A köd, nem látszik át…

Az őszről, az állatvilágról tankában írt a szerzőpáros Fakó őszi fényt Még sötétítő a köd. Nyálkás levegő. Csiga csúszik csendesen, Őszt simogat nedvesen. * Sötét ködfoltok, Sorban állnak rét felett! Napfény kivillan. Őzek őrzik ösztönük, Fülelik ősz örömük. * Köd szitál ide, Mindenféle vad homályt. Alkonyt fárasztja. Mókus makkot majszolgat, Télire gyűjt, tartogat. * Oly’ […]

Posted by
Posted in

OXIMORON gondolatok…

Európai stílusú TANQ –ban filozofált a szerzőpáros… Csendnek a hangja Szelek szárnyán utazik. Sűrű villámlás. Szívem sötétje csillám, Szereteted hűs villám. * Erdő, némaság Temploma, sok fa csendje. Szél nyerít ágon! Istenek látnak így is, Behunyt szemük szép Iris. * Színes levelek. Még a fény is megcsúszik rajta. Éjjel, vaksötét. Sikoltó csönd karodban, Pihenő vágyzajokban. […]

Posted by
Posted in

Fej…

Fej-sorozat 1. Itt-ott Nyakán a feje. És lehet:  kézbe fogja. Hol vajon helye? 2. Fejbenne Fejben az agy van. A szív pedig dobogjon! Vágd le hajunkat. 3. Barátság Levágott fej is: öleli testet-lelket. Vagy csak a lelkét.

Posted by
Posted in

Veréb lép…

Veréb tép… 1. Veréb tép. A zsemlét, amit dobsz, ügyes kéz, de hát törd el. 2. Veréb tép. A zsemlét, amit dobsz, ügyes kéz, s verébként száll. 3. Veréb tép aranyszín levélkét. (…) Bevégzén, odébblép. És?  

Posted by
Posted in

Állatos reggel

A tanya életéről TANQ -ban írt a szerzőpáros… A tar faágakról Láthatón, csöpög napsugár! Nyájak majd izzadnak! Nyugodtan lebeg a hold, A lélek csak ezüstfolt. * Hajnal, halkan szitál, Állatok is ébredeznek. Lukból, ürge néz ki! Agy cselekszik. Kar emel. Nem fáj, már lecsüng a fej. * Tanyavégi nádas A szelet bujtatja. Fránya! Nádast lakják […]