Posted by
Posted in

Valahol Barabást kiáltottak

Valahol Barabást kiáltottak A hosszúra nyúlt szertartás kifárasztotta Jóságost. Nővére férjét temették, eljött az egész család. A család, melynek sohasem volt igazán a tagja. Két lánytestvérét önzetlenül szerette, de ők csak kihasználták a jóságát, bántották, és megalázták. Alig várták, hogy megnősüljön, elűzték a szülői házból, és kijelentették, hogy ott többé, semmi keresnivalója nincs. Férjhez mentek, […]

Posted by
Posted in

ha kiderül mégis…

mekkora nyomor kell hogy megértsd végre hazug szónak nem lehet értéke mételyt hordoz megosztó ronda mételyt az igazság hozzád így sosem ér el mámorban úszik ki győztesnek látszik de nem beszélget és nem parolázik másokkal csak dölyfösen lenéz rád egója mint a sas fellegekben jár szemében nem vagy csak hazaáruló levegőt rontó eltaposni való nem […]

Posted by
Posted in

csend honol…

csend honol a kis kalitban hová magamat bezártam kulcsot messzire hajítva “boldogság” az élet titka sziklaszirten áll egy torony dac-korszakom tőle lopom dacol hővel dacol széllel én meg a múló idővel párás szemmel pára nélkül tiszta vizet öntök végül a fejekbe kútfejekbe akkor is ha nincsen kedve parolázom napsugárral nem úszom együtt az árral csendet […]

Posted by
Posted in

álmomban

ott jártam ahol tűzben égett az alkony virágot nevelt a balkon veled éltem át a szépséges csodát

Posted by
Posted in

ÉDESANYÁM

Édesanyám! Végre tavaszi szellő simogat munkába menet Autós utitársaimra is varázsol némi türelmet A portás hangosabban köszön üdvözlésemre Hangulatával nyugalmat varázsol várakozó betegeimre Magas korom nem telepszik fáradtságként vállaimra Távozáskor nem sajnálom időm gyümölcs vásárlásra Szerény ajándékommal érkezem a 103 éves anyámhoz Minden találkozáskor köszönettel borulok lábához S hálát adok teremtőnknek,hogy még közöttünk tartja S […]

Posted by
Posted in

Vétkek

– Vétkek – Körbért a minden, önmagába zárult. Ébren várt az Isten, ébren volt és ámult. A száműzött végzet szűk álmokba ragadt; szenvedést tetézett híg, konok öntudat. Kapkodott az idő, izzott, meg-megtorpant; míg a hajszolt jelen feszült, összeroppant. Az akarat zilált, átszőtte a teret: álmodott, kivárt, majd földre rántotta az eget. Vágyban rakott fészket, illatost, […]

Posted by
Posted in

Művészportré Dobos Andreával és Kolarics Zoltánnal

Dobos Andrea bemutatkozása 1980. május 20-án születtem Nyíregyházán. Két éves koromban derült ki, hogy magzati korban egy Toxoplazma vírusfertőzés okozta gyulladás érte a látóideg hártyát és ez maradandó károsodást hagyott. Egyik szememmel csak fényt érzékelek, a másikon pedig a látásmaradvány 5%. Szerencsére már a lakókörzetünk szerinti óvodában (Nyíregyházán) szívesen fogadtak az óvónők, gondozónők. Maximális segítségüket, […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Gratula!

Rózsa Iván: Gratula! A Sátán megtalálta az „emberét”: A birka megválasztotta a hentesét; Ehhez persze orbitális csalás is kellett: A demokráciának jó időre befellegzett… Magyarországnak már régóta bealkonyult: Mária országa gyengének bizonyult; Bármi lett volna a választás végeredménye: Ennek a népnek már annyi, talán vége… Egy ármányos cselszövő a markába röhög: Szerinte sok-sok kis bolha […]

Posted by
Posted in

Kuruc-e vagy labanc?

Egy cseh kereskedő jött Magyarországra, mikor folyt Rákóczi szent szabadságharca.   Jött egy kuruc csapat, megkérdezték tőle: -Kuruc – e vagy labanc? szegény vándorféle.   Nem tudta a jámbor kivel is van dolga. -Labanc! gondolta ő, hogy ezt biz jól mondja.   Erre a kurucok jól elnáspángolták, nem törődve vele sorsára bocsájtják.   Tovább ment […]

Posted by
Posted in

Fehér csend

Fehér csend     Fehér csend, sötét szó, okából a lég cseng, a föld reng, nézd.