Posted by
Posted in

Varázslat fényben

Edit Szabó : Varázslat fényben Bámuló fényben tavaszi kékben, természet lágyan felébredt végre, magasban fákon csillannak szirmok, rózsaszín álmok, közöttük áll most hosszú ruhában, tétova kézzel hölgy szentélyében, álom varázsban elmerült éppen, gondolat vágya mély tengerében, repülhet tova vágyaknak szárnyán, magas fa ágán rebben tekintet, a remény éled, virágzó tavasz, megújult élet, varázsos képek, veletek […]

Posted by
Posted in

Édesapám

Édesapám. Sűrű viharfelhők borítják a látóhatárt Lassan az ég is elborul Rendben beborit az esőfüggöny A föld csaknem megremeg A múltat felszakitja De a sebeket eltakarja Pedig száz sebből vérzik A háború borzalmai, ami mindent feldúlt A megérkezés egy megszállt,s letarolt országba Gyilkolt, akasztott a hatalmat bitorló Rákosi Bandája Apám éjt nappá téve dolgozott A […]

Posted by
Posted in

A természetről…

Elmélkedés az új irodalmi irányzat jegyében: HIAfo -ban Árnyakat vet a fény! Merengésnek helye A folyóparti erdőben. * Napszúrás, nagy veszély! Túlzón felmelegszik. Tűző napon, még az agy is. * Szél, ágakat szaggat. Vad, romboló vihar! Jó időnek itt a vége. * Csúnyácska vihar jön! Ijedten menekül A kutya. Nagy a csattanás. * A sok-sok […]

Posted by
Posted in

Mécsesem hunyorogni kezd…

A poétáról versben és HIAQ –ban… Este van, csak ücsörgök önmagamba, Karcolgatok még merített papírra. A mécsesem álmosan hunyorogni kezd már, fénye gyengül, Én is kezdek álmos lenni, érzem is a pillám nehezül. * Este van, már sötét, Ilyenkor írok szépeket. Mécses kanóc leég. * Maradandó szavak, Írásjelek, gondolatok… Utókor olvas-e? * Lanyhuló figyelemmel, gyenge, […]

Posted by
Posted in

A józan tapasztalás

A józan tapasztalás Se Sibilla, se budavári Juliska nem vagyok, bölcs, látnoki képességnek híján elmém, de azt mondhatom; anyám szavát magaménak vallva: „amilyet szakítasz, olyat szagolgatsz!” Örökbecsű, és milyen igaz magyar közmondás, benne a józan tapasztalás.  

Posted by
Posted in

Hangya…

Hangya-sorozat 1. Hangyabolyban mi van? Király beköltöz’, Világ-Állam vezére, befér ha trónja. 2. Elment Hangya elszaladt a kozmosz túlfelébe. Már megérkezett./?/! 3. A hangyámnak szárnyai nőnek: légköri hangyabolyból mennydörög-é rád? 4. Hangyaerő El-… hú-…zza-hangya autóm, házam ide, lovasa te vagy?

Posted by
Posted in

AMIKOR A NAP KÖNNYEZIK

AMIKOR A NAP KÖNNYEZIK November elején a nagyobb gyerekek már nem bírták a bezártságot. Egész nap a mosókonyhából kialakított óvóhelyen csücsülni, vigyázni a kicsikre, amíg az anyák valami ebédet készítenek – hát dögunalmas volt. Az apák bezzeg már reggel eltűntek, lementek Pestre, a városba a hírekért. Ha hazajöttek, akkor a felnőttek félre vonultak és ott […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Külsőségek

Rózsa Iván: Külsőségek Hatalmas aranykereszt a nyakadban: Ám belül a lelked lakatlan… Bizony, az egész csak külsőség: Nem Istennek, másnak tetszőség… Budakalász, 2018. június 19.

Posted by
Posted in

Út közepén

Edit Szabó : Út közepén Messziről néznek tavaszi dombok, zöldellő réten nyílnak virágok, napsugár fénye aranyba öntött, kisárgult szirmok illata örök, útnak közepén új talajt talált, egy ott felejtett bakancsnak alján, itt maradt ősztől, vagy téli hóban beragadt mélyen, maradt talajban, tavaszban élet kinyílott benne, emlékként virít tavasz reggelben. Bőcs,2018.06.17.