Posted by
Posted in

talán csak a remény…

őt mondd meddig szeretheted kérdezte tőled az élet te csendben lehajtod fejed mint kit a sors megigézett s a válasz bár ott lapul már szájad szegletén csak mormogássá halkul talán csak a remény mi él még benned ott belül úgy szívtájékon jól elrejtve megváltás lesz-e legvégül az életed utolsó perce a válasz kérdéssé szelídül hetyke […]