Posted by
Posted in

Amit szeretnék

Edit Szabó : Amit szeretnék Azt szeretem,minden reggel felkeljek, reggelivel az álmom ne felejtsem, ablak előtt nyíljanak a virágok, illatukkal enyhítsék a világot. Azt akarom, legyen kezemben munka, lustaságban nem élhetek naponta, otthonomat igyekszem rendbe tenni, továbbra sem állnak meg a kezeim. Azt kívánom minden egyes embernek, családjával éljen boldog életet, mindenségben naponta kell küzdeni, […]

Posted by
Posted in

Modern pártsympathia

Modern pártsympathia! Rosszul aludtam az éjszaka Nem hagyott nyugodni a pártsympathia Két végén hosszú kötelet húztak, egyre csak húztak Feszültek az izmok, szinte a karok megnyúltak Vajon melyik oldal az ügyesebb,s melyik a fürgébb S vajon hova pártol a nép, az istenadta nép Sok a néma drukker Ki csak otthonában tercel Nincs fogalma az életről […]

Posted by

A természet poétája és piktora – 2019.

„A természet poétája és piktora” az Irodalmi Rádió pályázata lehetőség az Irodalmi Rádió hangzó- és nyomtatott kiadványsorozataiban, rádióműsoraiban, felolvasóestjein, netköteteiben való megjelenésre, az Irodalmi Rádió alkotóközösségéhez való csatlakozásra is, valamint alkotói verseny „A természet poétája 2019.” és „A természet piktora 2019.” címek és díjak elnyeréséért   A pályázat beküldési határideje lezárult. Végeredmény: Versek Fekete Zsóka […]

Posted by
Posted in

Élted vagy leélted?

A szerzőpáros TANQ –ban, 10 szavasokban és apevában meditált… Most, eljött az idő Kérdezni a tetteimet. Vagy talán már, késő? Ideje számvetést tenni, Élni?! Kevés remény hinni. Ideje számvetést tenni, Létbe még szépet becsenni. * Leéltem életem, De, nem is éltem… végül is Nem leélni! Élni! Évek elszálltak felettem, Élet helyett… csak temettem. Sok év […]

Posted by
Posted in

A pipacs

A pipacs nem csak egy virág. Nem, a pipacs latin nő, bordó ruhában, Szeme fekete, bőre barna és hibátlan. Mert csak a virágban nem találni hibát.   A pipacs tűz, tűz és szenvedély, Láztól ég belülről, s vörös, mint a vér. A pipacs vad, nincstelen, és szabad, Nincs benne nemesség, se gőg, se gyilkos harag. […]

Posted by
Posted in

Becsvágy

Becsvágy A becsvágy vezette Júdást az árulásban? Mi volt az indítéka Krisztus feladásában? A pénz, a hatalom birtoklása Embertársak lábbal tiprása? Kopogtatok, válaszotok várom. Szú rágja sejtjeim a kiváncsiságban Bércek tetején, vagy a föld mélyén Hallgat a lélek s csak attól félek Az antik bölcselők A sátán fegyveréről regélnek Két ököllel dörömbölök Egyre hangosabban követelek […]

Posted by
Posted in

Ha megnyílik a föld

Szohner Gabriella: Ha megnyílik a föld   -Milyen anya vagy te? – süvített Rozál éles hangja a levegőben. Mari összerezzent, egy hang se jött ki a torkán. – A lányod szégyenét kitárod az egész világ előtt? Normális vagy te? Erre neveltelek? Hol voltál, amikor megcsinálták azt a gyereket?  Hol?  Lotyó lett az egyetlen lányod! – […]

Posted by
Posted in

Ebugatta

Szorgalmatos gondját én életemnek senki nem viselé, Pediglen gondolám vala sorsom, mit kendtek irigyelé. Ebugatta! Ilyen a sors… tán kifényesítem a kardom, Mert lelkem még fényes, de… ez már öregségi akarnokom. Vecsés, 2001. december 31. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Elvesztem az arcom

Már én is igen unom, hogy a számon. Csak panasz szava tódul elő vádlón, De egyedül vívom dicstelen harcom, Közben szép lassan elvesztem az arcom. Hiába van hű, szamuráj szellemem, Ha azt alkalmazni nincs segedelmem. Pedig a hovatartozás nagy erő, Amit csak én tudok és miért nem ő? Mint egy Ronin kóborlok a semmibe És […]

Posted by
Posted in

Megtört tekintettel…

Mint haldokló vad, megtört tekintettel Révedek… világra, hűlő lélekkel. Nincs olyan, mi melegséget is adna, Úgy tűnik, mintha életerőm fogyna. Mitől lennék boldog, megelégedett Ha az élet, keresztfára szegezett? Vérem hullik, lassan mind, mind elcsöpög. Nincs, ki alám tegyen edényt, mi köcsög. Feltámadásban bízni, ez dőreség, Hogy ki vagyok szegezve, ez vereség, Pedig tömeg erős, […]