Posted by
Posted in

Sejtelem

Fénylőn száll hozzád a gondolat, belőlem cseng a csönd. Messze vagy. Szívembe lopott halk szavak… Szótlanul szeretni, sejtelem. Tudsz-e elcsendesedni nekem? Mondd, hogy nem reménytelen!

Posted by
Posted in

Bánat

Fürdeni szerelemben nem szabad, nem szabad! Keserű bánatkönnyek. Emésztő önmagad elől menekülő vágy – csendje vagy, csendbe vagy.

Posted by
Posted in

Válás

szemem alatt árulkodó karikák üvöltenek sírok, napok óta érted, értünk gyengeség a könny tehetetlen düh elfutott szekér után rohanni kár csendesen hömpölyög velünk az ár elengedés visszhang mennydörög roppanok megtörök sorvadok ernyedés karjaid közt halni meg volna jó hullámzó tengeren süllyedő hajó

Posted by
Posted in

Make Up

Csak Te láthattad arcomon – hiszen nincs több ily make up – mit lázasan fest a gyönyör s lepelként terül rám a kéj ziháló éjszakán söpör a vágyam a holdudvaron – és csak Te hallod sikolyom. Csak Te láthattad arcomon – más elől mindig rejtve volt – mit szemérem burkolt, titok voltam, s megfejtettél engem […]

Posted by
Posted in

Kegyetlen játék

Kegyetlen játéka rideg életemnek, rabja lettem megint álnok szerelemnek. Kihült szenvedélyen újra lobbant szikra, szép emlék árnyéka fátylat vet a múltra. Nem is olyan régen azt ígérted nekem, amit adni tudok elfogadod tőlem. Mégis csak játék volt pokoli ígéret, kíméletlen, hazug, fondorlatos vétek. Irgalmatlan szívvel dobtad el szerelmem, részvétlen hazudtad hogy még akarsz engem. Maradék […]

Posted by
Posted in

Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak!

Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak! – Eljutok-e a Parnasszusig? – rím ballag, metro robog s dobol a fejemben a vers – a telefonba írt sánta gondolat nyers. Még öt megálló… Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak! – Nem akarom! – kúszik felém, belep a szag. Aluljárók bűzén költeményt húz elő – erős az immunrendszerem, védekező. Még […]

Posted by
Posted in

Nálad vagyok

Nálad vagyok – gondolatban körbefon karom, s mint bilincs a rabon kulcsol a gondolat, érez a test. Zúgjon hát veled a vágy és szaggasd le rólam a kínokat. Hozzád megyek – gondolatban körbeleng illatod, s mint mezítelen vad öröm, kísért a képzelet. Veled leszek – gondolatban ölellek, mint borostyán a fát. Indáin bomló zöld levél […]

Posted by
Posted in

Don kanyarban… téli reggel

Szürkén, borongósan köszöntött be a hajnal virradat. Friss hó szaga érződött a levegőben… pirkadat. Már szállingóztak is lefelé, az első… nem véresek, A céltalanul katonákra hulló kristály pelyhek. Oly’ szép napnak indult Bakák lelke virult, A tisztek is örültek, A hópelyhek, csak estek… Mindenki elégett lehetett volna, ha nem a fronton van, Ha nem mínusz […]

Posted by
Posted in

Ha a kezdet maga a vég…

Mikor a kezdet, maga a vég… Mikor főzöl, és ebéd leég… Mikor minden, csak rosszul sül el… Mikor nem lész kész az ebéddel… Nos, akkor állj meg és gondolkozz… Hogyan tovább? Ezzel foglalkozz… Ha valamire rossz kezdet rányomja bélyegét, Annak nem élvezheted, felhőtlenül sikerét. Mondj álljt és parancsold tenmagadat! Kudarcélménytől óvd önmagadat. Vecsés, 2013. április […]

Posted by
Posted in

Jégvirág az ablakban

Edit Szabó : Jégvirág az ablakban Szikrázik a jégvirág az ablakon, kint fázik a tél jege a havason, virágszirmok belepték az üveget, csillámlanak, nap sütötte az eget. Virítanak mindenféle formában, kinyílottak pára lecsapódásban, formájukat mindig azzal köszönik, hogy a meleg mily’ gyorsan közeledik. Élő virág ne kerüljön hozzájuk, dér csípi meg a virágzó szép álmuk, […]