Posted by
Posted in

Ez is én

2020.03.29 A boldogság, szeretet, szerelem nem egy érzés, hanem létállapot. Feltétel nélküli. Semmilyen mögöttes gondolatot nem hordoz. Ellenben a szomorúság, a düh, a félelem, mind egy-egy érzés, amit a gondolataink előznek meg. Tehát: Nem változtathatod meg a dolgokat, amik érnek. De megváltoztathatod a gondolkodás módod. Neked is annyi boldogság jutott mint másnak. Eszmélj fel a […]

Posted by
Posted in

Hol volt hol nem volt

Hol volt, hol nem volt Az Óperenciás tengeren innen, vagy túl. Valóságban, vagy a képzelet szülte Rémálmomban, a kegyetlen valóságban Kíméletlen, senkit nem kímélő rémes Pusztításban útra kelt egy gyilkos átok Majd testet öltött élőlény formájában Mely élen jár egy szörnyű gyilkosságban Elterjedve az egész kerek világban Oly erőszakos terjedése, beste léte Hogy zavart keltett […]

Posted by
Posted in

Saját imám. /Imádkozzunk együtt, hogy ne csak a gonoszt, hanem a járványt is legyőzhessük!/

  Hogy tud a lélek szárnyalni, Amikor megnyugszik Tebenned! Hogy tud a szív örülni, Amikor megtisztul Általad! Szeressél Jézusunk, Benned van bizalmunk! Hisz tudod, gyarlóak vagyunk. Sóhajtunk utánad, esdeklünk feléjed, Mégis, bűneinkbe esünk, Segits erősségünkben! Légy velünk ájtatosságunkban, Hogy Általad a gonoszt, Végleg legyőzhessük! Ámen.  

Posted by
Posted in

Végítéleti bíróság

Sorsom, születéskor kirótta rám a végítéleti bíróság által, Hogy éltemet a végzet, omló gödrében kell leélnem, mindazonáltal Bár éltem hosszan igaz és bűntelen rabként, senki vagyok ezen-által… Nem akartam én meghalni, de a végítélet bíróság kivégzett, Persze azt nem értem, hogy mi okból van, hogy magának engem kinézett A sorsom végtelenül kegyetlen, de a konkrét […]

Posted by
Posted in

Négyen Rómában

Unottan bámulok ki a terem ablakán. Péntek van, kint tűz a nap, én pedig még mindig az iskolapadban ülök.  Tudom, én választottam a töri faktot, de akkor még nem péntek délután tartották. Így sajnos senkit nem okolhatok azért, hogy négy órakor is Michelangelo életét kell hallgatnom. – Boglárka, untatom magát?- a tanárnő éles hangja zökkent ki […]

Posted by
Posted in

Metró

Az esti metrón ülve fejemet az ablaküvegnek nyomva próbálom kizárni a gondolataimból a nap folyamán történteket. A járműn a szokásosnál sokkal kevesebben vannak, bár nem bánom, hogy nem ül mellettem 3 ember a 2 személyes ülésen. Kezembe veszem a telefonomat, hátha a zene hallgatással gyorsabban telik el az út. Szomorúan veszem tudomásul, hogy a hosszú […]

Posted by
Posted in

A Dunánál

Az arcomat a kezeimbe temetem, és megpróbálom visszatartani a könnyeimet. Nem hiszem el, hogy valakinek lehet ennyi rossz napja. Minden napomon történik valami, ami következtében a hangulatom rohamosan halad lefelé. Nem is tudom, mire vágynék leginkább ilyenkor. Olyanra biztos nem, mint a romantikus regényekben. Jön egy helyes srác és a lánynak egyből vége lesz a […]

Posted by
Posted in

A kikelet virágai

Edit Szabó : A kikelet virágai . “Szedd a tavasz virágjait egy csokorba össze ” repüljenek a szirmai illatukkal körbe. . Hóvirágnak nincs illata, fehérsége díszít, kék ibolya levél alatt minden kertben rikít. . Kora tavasz minden színe bokrostól kibújhat, harmatos az ember szíve, könnycseppje kibuggyan. . Kankalin és a kikerics sárgulóan feslik, természetnek a […]

Posted by
Posted in

Öt éve, hogy még ismertelek. Öt éve mutattad meg milyen a szerelem. Öt év minden percében, Szívemben boldogan éltek a percek. Meg mutattad, hogy tud fájni, hogy lehet a szerelembe bele halni. Halálos ágyon csókod érezve, Boldog voltam, hogy szerethettelek. Szellőként suhant szavad, A szívfájdalomtól szakadt. Túlélve a fájdalmas percet, így még tudva mi is […]

Posted by
Posted in

Akiket elfelejtenek

Nem minden esetbe vesznek fehér ruhát, de életük e hívatás, mi át öleli az empátiát. Van, ki a falak mögött adja a tudást, van kik a házakhoz járnak csupán. Ez egy nagycsalád miben él a szaktudás. a hit, szeretet az összetartozás. A hit, a remény és a segítő kéz. mi magával viszi a boldogság örömét. […]