Posted by
Posted in

Tovább

Vad az éj, csöndje suhan nesztelen, Éjszaka ember, állat meztelen, De mit számít az, amikor alszunk, Csak álmokban éldegél tudatunk. Éjszaka sötét van, nem látunk, Bár a csend miatt jobban hallunk. Meztelenség az összes ruhánk, Nem tudjuk reggel mi vár miránk. Álmodunk vagy sem, eljő a reggel, A virradat tele új élettel. Mai borús napot […]

Posted by
Posted in

Robin Hood

Komor éjszakán járása: bikáé, Teljes fegyverzete: halál lovagé És lecsap az éjszaka sötétjében, A megmagyarázhatatlan félelem. Zord mezőkön és sötét erdők mélyén, A legközelebbi lakóhelyhez érvén, Tán megkönnyebbül éjszaka vándora, Bízzon, kellemes lesz fogadtatása. De ki ő, ki zord éjszakán vándorol, Életét veszélyeztetve lovagol? Nem tudjuk, személye inkognitóban, Díszes ruhája, vércsatakokban. Gyanítjuk, ő jó Richárd […]

Posted by
Posted in

Ifjak

Sétáló halál, buja vágyak, Mi lesz veletek, óh, ifjak? Elterjed a kábítószer, Problémátokra ez a szer? Az embernek legyen tartása Higgyétek! Másnak is van baja. Szép dolog az ellenzékiség, De sajna, mindenre nem elég. Élet nem csak a diszkóból áll, De ország még sokáig fenn áll! Szép dolog a demokrácia, Kit elural, nem haza fia. […]

Posted by
Posted in

Életünk

Csermely az élet, botorkálunk, Bár a kövek közt meg- meg állunk. Messze van, nem látjuk ér végét, Ki, hogy fogja élni életét? Kinek élete hosszan folyik, Ő az életével jól játszik. De, élete széles is lesz? Ez nem tudni, hogyan is lesz… Az életnek is van hordaléka, Mi lerakódik a folyópartra. Úsznak benne motoros hajók, […]

Posted by
Posted in

Este

Esti csönd vágtat dübörögve, Ciripel a szomszéd tücske. Békesség, csend honol a tájon, Oly szép, nem kéne, hogy fájjon. Esti Békesség és nyugalom, Ez az egész napi vágyom. Napi munka után pihenés, Családi körben melegedés. Magány érzése járja szívem, Ez lenne az össze kincsem? Nem igaz, csak elméláztam? Esti csöndben rosszul láttam? Budapest, 1997. június […]

Posted by
Posted in

Felismerés

Fűszálak közt mozgó bogarak, Végtelen horizonton látottak, Az égbolt millió csillaga, Elménk titkos lakatjának nyitja. Budapest, 1997. június 8. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Tél jő…

Megjött az ősz, már esik az eső, Sőt, téliesre fordult az idő. Este korán elülnek a tyúkok, Fázósan kongatnak a harangok. A szánkók, már lassan ébredeznek, A hóemberek meg éledeznek. Igaz, még hó nem esett piheként, De répa már várja, az orraként. Télnek főleg gyerekek örülnek, Sofőrök többnyire mérgelődnek. Reggelente köd van és túl vastag, […]

Posted by
Posted in

Vitustánc

Vitustáncot jár a szép lelkem, Eszem megáll mindent feledek, Mert öröm érte, óh, a lelkem… Az ész megállt, nézek… ébredek! Ébredéskor, ha kiderül, az nem egy örömforrás, Hanem az életben ez a körforgás, veszélyforrás… A nap is csak szembesüt, így más nem maradt… hunyorgás. Vecsés, 2014. április 26. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Újév margójára

Újévben, mint már annyiszor: megjön az ifjonti hév. Nagy tettek vágya sodor, ez csak sorsfintor. Kínai versforma: “Yijiangnan” 3, 5, 7, 7, 5 Rímképlet= xaxaa

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Hej!

Rózsa Iván: Hej! Az új évben ne ölj, ölelj! Üröm helyett örömre lelj! Legyen neked otthon minden hely! Legyél végre boldog, hej! Budakalász, 2019. január 1.