Posted by
Posted in

Sors

A sarokban ülve, mozdulatlanul várom, hogy mozdulhassak. Csak a látószögembe eső tárgyakra tudok fókuszálni. Velem szemben egy ajtó, sajnos kulcsra zárva, előttem egy régi, poros szőnyeg hever a cseresznyeszínű parkettán. Az ajtó melletti fésülködőasztal némán sóhajtva várja, hogy valaki, egy hölgy, vagy csak egy kislány, még egyszer ebben az életben elé telepedjen és megszépüljön mellette. […]

Posted by
Posted in

Nős embert szeretek

Ölelő csendben, nyikorgó ágy Őrzi a kedves melege. A lepedőn hagyott régi vágy – Idea kínoz – Szeret-e? Magányos képzelet, megszokás, Nincs már ünnep, és régi láz. Hangosan üvölt a szuszogás; Szakadó életet vigyáz. Nős embert szeretni oly nehéz, Gyűrött párnáján gond hever, Mit az asszony nyűgje csak tetéz – Az életünk méz és teher […]

Posted by
Posted in

Csatazaj

Pokolra jut, ki Belzebub sorába áll! Babilon városában fekete köd; a bűn sündörög. Ármány kúszik feléd, tűzben fagyott mosoly s forró üstben, Goebbels rotyogva röhög. Fondorlat, a rádbízott szabad akarat tövis és szilánk az új-régi gondolat kín és szenvedés, nyomában fájdalom, háború s halál. Emészt a bú, a gonosz vádakat kohol az elmékben lángragyúlt gyűlölet […]

Posted by
Posted in

Sejtelem

Fénylőn száll hozzád a gondolat, belőlem cseng a csönd. Messze vagy. Szívembe lopott halk szavak… Szótlanul szeretni, sejtelem. Tudsz-e elcsendesedni nekem? Mondd, hogy nem reménytelen!

Posted by
Posted in

Bánat

Fürdeni szerelemben nem szabad, nem szabad! Keserű bánatkönnyek. Emésztő önmagad elől menekülő vágy – csendje vagy, csendbe vagy.

Posted by
Posted in

Válás

szemem alatt árulkodó karikák üvöltenek sírok, napok óta érted, értünk gyengeség a könny tehetetlen düh elfutott szekér után rohanni kár csendesen hömpölyög velünk az ár elengedés visszhang mennydörög roppanok megtörök sorvadok ernyedés karjaid közt halni meg volna jó hullámzó tengeren süllyedő hajó

Posted by
Posted in

Make Up

Csak Te láthattad arcomon – hiszen nincs több ily make up – mit lázasan fest a gyönyör s lepelként terül rám a kéj ziháló éjszakán söpör a vágyam a holdudvaron – és csak Te hallod sikolyom. Csak Te láthattad arcomon – más elől mindig rejtve volt – mit szemérem burkolt, titok voltam, s megfejtettél engem […]

Posted by
Posted in

Kegyetlen játék

Kegyetlen játéka rideg életemnek, rabja lettem megint álnok szerelemnek. Kihült szenvedélyen újra lobbant szikra, szép emlék árnyéka fátylat vet a múltra. Nem is olyan régen azt ígérted nekem, amit adni tudok elfogadod tőlem. Mégis csak játék volt pokoli ígéret, kíméletlen, hazug, fondorlatos vétek. Irgalmatlan szívvel dobtad el szerelmem, részvétlen hazudtad hogy még akarsz engem. Maradék […]

Posted by
Posted in

Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak!

Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak! – Eljutok-e a Parnasszusig? – rím ballag, metro robog s dobol a fejemben a vers – a telefonba írt sánta gondolat nyers. Még öt megálló… Kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak! – Nem akarom! – kúszik felém, belep a szag. Aluljárók bűzén költeményt húz elő – erős az immunrendszerem, védekező. Még […]

Posted by
Posted in

Nálad vagyok

Nálad vagyok – gondolatban körbefon karom, s mint bilincs a rabon kulcsol a gondolat, érez a test. Zúgjon hát veled a vágy és szaggasd le rólam a kínokat. Hozzád megyek – gondolatban körbeleng illatod, s mint mezítelen vad öröm, kísért a képzelet. Veled leszek – gondolatban ölellek, mint borostyán a fát. Indáin bomló zöld levél […]