Posted by
Posted in

Terített asztal…

“Így jár, aki válogat” Alkonyodik és Bátrabbá lesz a sötét. Éjjel, oly’ fagyos. Napok óta nem eszek, Számba csak vizet veszek. * Róka oson a Neki oly’ magas hóban. Orra izgatott! Lakodalomba megyek, Hogy jót és nagyot egyek. * A környéket még Vékony köd is takarja. Az éhség, nagy-úr! Illatozik a leves, Kihűlt már, majdnem […]

Posted by
Posted in

Szégyelljem?

Magyar vagyok, magyarnak születtem… Szégyelljem, hogy magyarnak születtem? * Nem! Hazám Szeretem. Magyar vagyok! Büszkén kimondom. Vecsés, 2002. április 13. – Szabadka, 2017. augusztus 8. – Kustra Ferenc – A verset én írtam, az apevát alá szerző és poétatársam Jurisin (Szőke) Margit.

Posted by
Posted in

Hetven táján

(3 soros-zárttükrös) Csak kiderült, szenvedelem ez az élet, Hetven táján derült ki, ember mivé lett… Csak kiderült, szenvedelem ez az élet. (Senrjon) Sok évvel a hátadon Rádöbbensz, hogy még nem is éltél. Kín volt életed. * Későn jön rá az ember, Hogy még úgy igazán nem is élt. Eltolta létét. * Nemcsak, hogy kiderült az, […]

Posted by
Posted in

Gyónás

A fiatal nő sokáig rázta a kulccsal bezárt cirádás vaskaput, amíg a tornácon megjelent a fejkendős öregasszony. -Rozi néni, megismer ugye, én vagyok a Gizi! Pista bácsi kéreti, látogassa meg már a kórházban, mondana valamit magának. Már a lányával, Verával is üzent a múlt héten. Menjen be, alig van pár napja vissza szegénynek. -Mit akar […]

Posted by
Posted in

Életnek a tárgya

(Sedoka) Tárgya életnek: Fejlődés folyamata. Hasznos, kevés feledés Életnek tárgya: Tudat előremenet. Ne feledd szeretetet. * (Anaforás 10 szavas duó) Tudás… fejlődés alapja, tanulj szüntelen! Szeretet is tudomány… tanulj, kétszeresen! Tudás, fejlődés… életcélja, Tanulj meg szeretni, légyen szíved a szeretet-éléskamrája. * Nincs már igazság! Hazug gyűlölet az úr! Világ, csak efelé megy? Igazság, már vész… […]

Posted by
Posted in

Mondd, ki vagy

Mondd, ki vagy? Sötét szárnyak leple alatt takarózik az est, lámpa fénye világít a szobából, az ablak  a huzattól becsapódik, s a leszálló repülő hangja az égen átível a csillagok felett. Csendes most az éj, a ház belsejében pisszenés se hallik, s a szomszédok már hazaértek s megpihentek. Nyári meleg tódul be a galérián, s […]

Posted by
Posted in

Lát az Isten?

Lát az Isten? Sokszor elgondolkodom azon, hogy lát-e az Isten.  Van-e szeme, amivel a hívőkre – és nem csak a hívőkre, de minden emberre –  tekint onnan fentről, a földi természet feletti transzcendentális világból. Biztosan érdekli ez a gyermekeket is, és gyakran tesznek fel ilyen kérdéseket a vallásos családokban, mamikor – főképpen az anyukák – […]

Posted by
Posted in

Charón ladikja

Charón ladikja – Egy élet egy percben – Hányas vagy? – Hatvanhatos. – Nem ötvenhatos? – Nem. Ötvenhatban – abban az időszakban, amikor még a padlásról is lesöpörték az utolsó tartalékokat Rákosi emberei – a szüleim házasodtak.  Nehéz időszak volt. Anyám és apám akkor még népviseletben táncolták el a menyasszonytáncot, anyám sokszoknyában, a tájegységre jellemző […]

Posted by
Posted in

Mondd, hová menjek (A csönd)

Mondd, hová menjek (A csönd) Mondd, hová menjek, ha érted mennék, mert nem jössz? Mondd, miért írok, ha tudom, száz tenger választ szét, s össze nem köt. Mondd mit ér a kínzó idő, s miért oly jó a pillanat, ha  távolból nézed, s a gyötrelem fájdalmat s könnyet fakaszt. A csönd nem ígér, a csönd […]

Posted by
Posted in

Meditáció

Meditáció Kiűzettem, lettem magányos bitang, kóbor lovag, s nem találom az utat, min járnom kellene. Vétkezett ellenem a kor, s törvényes útonállók tudatlan garmada. Itt vagyok egyedül, s csak az útszéli tücsök hegedül fülembe nyári estéken, Sármelléken, s kegyetlen valóság rikolt az út menti fán, felkötve rá tarisznyám s benne a fél életem. Mit tehetek? […]