Posted by
Posted in

Haragszik az Isten, értem haragszik

Haragszik az Isten, értem haragszik   Haragszik az Isten, értem haragszik, kit megáldott érzéssel s a beszéd képességével, most azt kívánja: ne beszéljek. Ne beszéljek, ahogyan arra a tudó ember hivatott, s hagyjam a szót másnak, ki arra nem méltó. Tüzes villámaid szórod Uram, s haragszol. Értem haragszol, tudom, s nem ellenem, mert ostoba, e […]

Posted by
Posted in

Huszonnégy

Huszonnégy   Hol van a fény, mi a szemedben sugárzott rég, kicsi szöszke lányom? Látod a távot, mit futni akartál, de régen rájöttél már, hogy az nem a te utad, mit bejárnod tévedés s tévelygés, a labirintus folyosói mélyén.   Ariadné fonala kivezet, ha hajt a változtatás iránt a vágy, s ráébredsz, hogy előre ma […]

Posted by
Posted in

Sírversek

Sírversek I. Egy hadvezér emlékére (Harc)   Ugyanazt akarjuk. Megszerezni nehéz, nincs előle elég. Nem osztozunk.   Kemények vagyunk. Nem tárgyalunk. Inkább dacolunk, s Marsnak áldozunk. RosaMaria B. – 2015 ***   II. A dominus emlékére   Életem megéltem, felszínét szemfényvesztők bearanyozták, látásom elhomályosítni próbálták, s szememet lefogták. RosaMaria B. – 2016. ­­***   III. […]

Posted by
Posted in

Hol az igazság?

Hol az igazság?   Végiggondoltad már, van-e igazság? S azt is, hogy e szóról egy betűt elhagyva, az már gazság? S van olyan is, hogy féligazság? Hogy mi az igaz, s mi hamis, megkülönbözteti ez is, az is: ki nem csak bíró, de igazlátó ember. Mégis, néha nem mer szólni igazáról egy sem. Frázis sokszor […]

Posted by
Posted in

Hódobok

Hódobok -Ki vagyok?-   Hódobok. Birodalmi csatán Trianon éneke röpp!

Posted by
Posted in

Örök kopp

Örök kopp -sorsszív dobb…-   Örök kopp után topp!, el is ropp! De felrobb! Lesz-é Hopp!? ott.

Posted by
Posted in

Van a víz

Van a víz -Ivás közben-   Van a víz. Lemerül a hajó, benne ül ez a tó s lég.

Posted by
Posted in

Felelsz rá?

Felelsz rá? -Konfliktus-   Felelsz rá? Kilégző verébhang: e csönd űz világból fel.

Posted by
Posted in

Apevák

Könyv, te légy örökké világunknak világossága! … Szólj szavam, hirdesd, hogy a szeretet megtartó erő! … Jó pásztor, tereld nyájad dús mezőre, ott nyugalmat lel! … Ím, várad homokból építetted, s elfújta a szél. … Nap süti a mezőt aratásra érik az idő. … Nyár, érleld választott gyümölcseid, legyen bő szüret. … Fa, virág, állatok […]

Posted by
Posted in

Életerdő – életfa…

Mint korhadt fa, a megöregedésről… Sugározza fényt a fakó-ködös fénytelenségem, Ez a büdös élet, nem lett szép… ez képtelenségem. Aki mégis állítja, annak a gondolata téves hallucináció, A nagy-nagy semmiből valami jót, miért csinálni… mi ebben a ráció? Kis fényszem megfakul, régi emlék. Mozdulatlanság. Bennem pihen valami fókusz, mint fa odújában a kicsi mókus. * […]