Posted by
Posted in

MAGVAS GONDOLATOK – A VERÉB

MAGVAS GONDOLATOK – A VERÉB   A minap ajtóm előtt megállt egy veréb, s azt csiripelte: az ugrálásból elég!   Utamat leróni lépegetve fogom, hisz ugrálni eddig sem volt semmi okom.   A lépésekből lassan masírozás lett, s az ártatlan csiripelésből merész tett.   Míg aszfalton dübörgött a körömcsizma, menekülésre feszült a szarka izma.   […]

Posted by
Posted in

AZ UTOLSÓ ERETNEK

AZ UTOLSÓ ERETNEK   Fojtó füstöt köp a máglya, révült táncot lejt a lángja, égett húsnak édes szaga az orrokat megcsavarja.   Kéjtől élvez a csőcselék: – Nagyobb tüzet, ez nem elég! Keresztények, muzulmánok égig érjenek a lángok!   Máma vajon kit égetnek, s ki mond búcsút az életnek? Parázs izzál talpa alatt, ameddig a […]

Posted by
Posted in

A búzakalász illata

Edit Szabó : A búzakalász illata Megérett a búzának már kalásza, szőke kislány ujjaival csodálja, két kezében csorog édes illata, mennybe emel új életnek varázsa. Sok napot élt meg a fekete földben, apró magból csira pattant a rögben, telet átélt, tavasszal kizöldellve engedett a természet törvényének. Piros pipacs szirmai dédelgették, hajladozott kék virágja tengerén, duzzadtak […]

Posted by
Posted in

csendfolyamok…

vergődsz vad érzések hálójában napra nap mindig új csodát remélsz az életálmod labirintusában néha gügyögő kisded már a lét csendfolyamok szürke házfalakon a sorsod ujja most is rád mutat elmélkedve jövődön és múlton csak álomcserép szórja be utad de tudatod még építi a vágyad és szél söpri a hullott levelet talán egy nap újra rád […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Nem volt rendszerváltás!

Rózsa Iván: Nem volt rendszerváltás! Ugyanaz a trükk, ugyanaz a módszer… És nincs ellene orvosság, semmi óvszer?! „Divide et impera!” – ez az ősi nóta: Nem tanult semmiből az ember évezredek óta. Most másképp hívják őket, mint kétezer éve: Mire ment el a „rendszerváltás” három évtizede?! Most már nem bolsevikok, épp „kereszténydemokraták”: De lényegében ugyanazok […]

Posted by
Posted in

Ők és mi

Ők és mi     1. Aprók, szürkék… Lehet zöld, kék. Ti is, én is- mégsem, mégis. Gyertek ide. Kezet ide. Puszit ide. Tőrt el-dobva. . . . Ősrobb-anunk, hisz van agyunk, s FöldNap-lelkünk, örökélünk.   2. Közös távcső. Közös minden. Tudni fogjuk: van-é isten?   3. Közös ecset, saját képzet, ha nem látod: rajta, […]

Posted by
Posted in

Az összes Roswellbe

Az összes Roswellbe -Roswelliek vagyunk-   Felépítve minden Roswell, földből kinőtt… űrből lejött? Itt van, látod, lábunk, kezünk előtt. Fentről, lentről éppúgy látszik. Élve, épen, jöjj-menj át itt, s mindent, mit tudsz, nekik mondj el!

Posted by
Posted in

Éves

Éves I. Január-rózsa virágzik, virágzik és megfagy a tél is.   II. Február hava iható-ehető már. Olvasztja magát?   III. Március napja melenget… kellemes.. ó… Elég a gonosz.   IV. Április hője leveszi arcod, sapkád. Mért raktad vissza?   V. Május, keljél fel! Vár szamóca, mogyoró, add Decembernek.   VI. Június bizony tüzeli Napot fel, […]

Posted by
Posted in

Ágy…

Ágy-sorozat 1. Ágyálom, ágyvaló Álmodik ágyad: benne hogy te alszol. De… ráülök én, nézd! 2. Ágy fel Felborult az ágy. Fekszünk rajta mégis és felborít az ágy. 3. Fekve Ágyba feküdni- Benne az asztalt építsd! Kész. Odaülsz- s állsz. 4. Ágyat Ágyba születni? És belőle halni ki? Hát… Cselekedjünk! 5. Hol van(nak)? 1 Ágy alatt […]

Posted by
Posted in

Júliusi ég

Júliusi ég Fehérnek szürke, szürkének fehér. A kék a szembe épphogy beleér. Sűrűsödik, süllyed – alámerül; sápatagból rőt barnába vegyül. Közelít, kérdez, szinte fenyeget: „álmodsz-e mostanában eleget?” Szemembe szédül tajtékos gondja; vérző homlokát enyémhez nyomja. Dagad, magára fellegeket gyűr; semmi létem markába szenderül. Mélyről, túlvilági hangon lüktet – szívembe szótlan rettegést ültet. Földet ér és […]