Posted by
Posted in

most megtörni nem…

tükörvers széttört álmaim csend hada szólít belém mar a sors tépi húsomat feszült gerincem simulásra csábít most megtörni nem csak élni szabad most megtörni nem csak élni szabad feszült gerincem simulásra csábít belém mar a sors tépi húsomat széttört álmaim csend hada szólít

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Restaurációk

Rózsa Iván: Restaurációk Franciaországban annak idején, több mint két évtizedes távollét után visszatértek a hatalomba a Bourbonok; egy igen változatos, vérfürdős, mondhatni anarchisztikus időszak után. Nálunk a „kommunisták” 1989-ben színleg elvesztették a hatalmat, de tulajdonképpen nem távoztak a tűz közeléből, s majd három évtizedes, sok áldozattal járó, anarchisztikus korszak után összenő, ami egybetartozik, ahogy sejthető […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Barakk

Rózsa Iván: Barakk Kádár az 1956-os forradalom leverése után hamis kompromisszumot kötött a tömegekkel: „ti kicsit gyarapodhattok, lophattok, de tegyetek úgy, mintha hinnétek az eszmében, s ne politizáljatok!” Mindenki „gyűjtögethetett” módjával, de nem utazhatott szabadon: ez volt annak idején a „legvidámabb” barakk… Most ovi is hamis megegyezést akar kötni az emberekkel: „mi végtelenül sokat lophatunk, […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Szakmák és választóik

Rózsa Iván: Szakmák és választóik Ősi, nem is tudom milyen, tanmesét idézek most. A skorpió át akart kelni a folyón. Mivel nem tud úszni, megkérte a krokodilt, hogy vigye át a hátán a túlpartra. Mikor ez megtörtént, hálából megmarta a hüllőt. A krokodil, immár haldokolva, de még mindig naiv módon, így kérdezte a skorpiót: „miért […]

Posted by
Posted in

Bölcső nyugalma

Edit Szabó : Bölcső nyugalma Szoba közepében áll nem rezzenő hintaláb, ékesen kifaragott bölcső nyugalmat hozott. Nyugalmat és szépséget, nem zakatol vénsége, puha piciny takaró szívből várja a lakót. Édes egy szem gyermekét, szülei szeme fényét, lágyan ringó selymében édesanyád meséljen. Meséljen ő csodákat, csókolja meg a szádat, dúdolása nyugtató, a világot megváltó. Kicsi lélek, […]

Posted by
Posted in

Felvonások…

A szerzőpáros tankában filozofált… Hold, lassan szövi Az álmok nagy hálóját. Csillag van benne. Rég kihunyt, de fénye él, Dicső múltunkról zenél. * Völgybe beszorult Meleget enyhít eső. Gaz is felüdül. Búzaszem között konkoly, Meg-megbújik és rombol. * Alkony szétterül, Bíborpalástja bársony. Sötét színre vált. Holló szárnya verdesi Ablakod. Csendet lesi. * Csendes fuvallat A […]

Posted by
Posted in

Gyermeknap volt mindennap

Edit Szabó : Gyermeknap volt mindennap Gyermeknap volt gyermekségem mindennapja az életben, szerettek kedves szüleim, pénzük volt, hát ettünk fagyit. Jutott néha egy-egy csoki, minden héten egy tál süti, vasárnapon a húsleves, jól lakhatott minden gyerek. Játéknak volt erdő-mező, babánk is volt, tengeri cső, labda rongyból, focizhattunk, folyópartján horgászhattunk. Mára már a gyermeknapot úgy várják, […]

Posted by
Posted in

Metafizikus ufó

Kurt Zimmermann: Metafizikus ufó (Metaphysical UFO) Semmiképp sem árulom el misszióm, Ott repül a helyzetek feletti fény-úton: Nappal láthatatlan, éjjel sugároz, minden módon. A zéró gravitáció erejével utazgat, A lebegés révén a sebessége változhat. Az anyag szívébe lát és néz; Semmit sem birtokol, de fotont szór szerteszét. Útja az ómega-pont felé vezet, Megtör minden fénysebességes […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Örök-ség…

Rózsa Iván: Örök-ség… Múlékony földi lét… Épp csak jelen lenni még… Nem múlni majd semmiképp… Vár reánk az örök végtelenség! Budakalász, 2018. május 23.

Posted by
Posted in

Vissza…

Vissza-sorozat 1. Van vissza Előre, asszív! Körbefogsz, körbefonsz és sosem vagy passzív. 2. Előre! Visszataláltunk épp oda és épp ide, hol sose jártunk. 3. Felfelé Visszanő a lomb kivágják hogyha újra alája földnek 4. Vissza! Hátraléptem. És? Nem zuhantam én belé nyomomba-sem! Nem! 5. Vissza-gyere! Hátranézel. És, Eközben egyre mész… mész… látod, hova érsz?