Posted by
Posted in

Vonzerő – Egy régi társkeresés margójára -2009.

Vigyem a nemjeimet vigyem a könnyeimet mondta Gábor folyvást kellene neki egy gyújtó és folyvást meg akar szabadulni egy csomó gyújtótól aztán nyitott lélekkel elvonult meditálni, hogy az életből már csak a jót csak a gyönyör(ű)t vegye észre… 2oo9. aug. 7. Aztán: – „Halló! Bizonyos, mi nem kellene együttéljünk”… – Nem is… Lyukas kalapból idevetett […]

Posted by
Posted in

Valami béke

Valami kéne, valami nincs, tudom, hogy lehetne valami kincs. Lehetne béke! Hamis az is… Igazi kellene, igazi kincs. Harcos kezére kéne bilincs, béke egére kéne kilincs. De sokat érne, sokat e kincs… Bizony, hogy lehetne, de az ma sincs!!! /2017.

Posted by
Posted in

Könyörgöm!

Könyörgöm néktek, „akasszuk föl a királyokat”, Midőn, ők nyomorgatnak minket… mér nem másokat? Udvaroncok hada, mint hithű ítélet végrehajtó, De nem veszik észre, mi nekik hű-hó, az nekünk nem jó. Régi-régi öregek idején használták ezt a formulát, Ha meg a király meghallotta, imádkozva hívta Fortunát… Vecsés, 2008. december 24. – Kustra Ferenc – biz’ ez […]

Posted by
Posted in

ÜRES A VÁROS

Rügyeznek a fák a tavaszt várva De nincs ki e szépet megcsodálja Üres a város ,senki se lépdel Csak a mámoros szél zúg esti fénnyel A táj kibomlott hajjal a nyárról álmodik Hogy rohannak fent a fellegek Érzik tán a vesztüket Ha maradnának Látni kéne meghalni az életet A szemekben a könnycsepp Epedve tör a […]

Posted by
Posted in

Ábrándozás

Ábrándozás Hol volt, hol nem volt a káprázat világában A sóhajok hídján járhatsz a nyomában. Hogy mi bújhat meg szíved vágyában, Vagy nappalodat követő édes álmában? Csillagok közt utaznék kegyelmi szekéren Szeretetet szórnék boldogság reményben Az éhezőknek Jézus szaporított kenyerét Szomjazóknak Mózes fakasztott forrás vizét Békét, békét kölcsönös kiengesztelődést A természettel való igaz megbékélést Napjainkból […]

Posted by
Posted in

Égig érnek a fák…

Égig érnek a fák, a magyar, az erdő, Égig érő fákban van a magyar erő. Égig érő erdőben, most nagy vihar dúl… Égig érő embereknek lelke dúl-fúl. Dúl a lelkünk, mert eddig csizmák tapostak, Dúl a lelkünk, mert megint rajtunk taposnak! Dúlunk-fúlunk, mert most pénztőke nem lapos, Dúlunk-fúlunk, mert magyarságunkba tapos! Magyarok vagyunk, és erre […]

Posted by
Posted in

Részlet: a Szomorú örökség ” regényemből

Kati, a középső lány. Részlet a „Szomorú örökség” c. regényből Kati, megilletődve lépett be, a számára idegen lakásba. Most, először félt. Pedig, sok helyen meg fordult már, mióta önálló lett. Mindent egyedül intézett, kire támaszkodhatott volna? Igaz, az induláskor sok jó tanácsot kapott, úgy a Mártfay családtól, mint Maritól. De, az üzlet, az, üzlet! Sok […]

Posted by
Posted in

Maradj otthon fájdalom

Maradj otthon fájdalom! Nagypénteki szomorúságban Lakásba zárt magányában Elmerülve éltem újra múltamat Nem kutattam, s nem kerestem Megkaptam-e amire vágytam Bűneimet ismét megbántam A gyóntatószék távolában Szeretteim magamba zártam Ami szép volt, ami kedves Szívet melegítő emlékeket Kivirágzó rózsába helyeztem Gyorsan rejtsd el bánatodat És bújjál széles mosolyod mögé És vegyen birtokába a nyugalom Ezért […]

Posted by
Posted in

Szeresd az életet

Szeresd az életet. „Világ világa Virágnak virága Keserűen kínzatol Vasszegekkel veretel” Van kinél megbújhat lelkünk Van kihez menekülhetünk Bajban, szükségben is Mindig reménykedhetünk Mária szerető karjaiban Megnyugszik majd a lelkünk Ahol a vírus jár: ott arat a halál Azért mondom,csak mondom Szeresd testvér, szeresd az életet Téged ébreszt a hajnali kikelet A harkály boldog kopogása […]

Posted by
Posted in

Utópia ?

Edit Szabó . Utópia ? . Szerte foszlott régi álmok, nem félünk a változástól, elfogadni minden újat, nem dobni mélyen a kútba. . Szabadságot kér a népünk, végtelenség a miértünk, békesség a sorsok útján, szeretetben mi adjuk át. . Felébredni mély álomból, szeretetünk még lángoló, adjuk tovább embereknek, fény töltse be az életet. . Ujjongásunk […]