Posted by
Posted in

II. Miskolci Élő Adás – az Irodalmi Rádióval

Ebben a cikkben egy beszámolót olvashatsz az Irodalmi Rádió szerkesztőségének egyik legnagyobb 2018-as projektéről, a Szinva-parti sztorik című antológiánkról és a hozzá kapcsolódó technikai fejlesztésünkről. A projekt a Térerő Közösségi Alapítvány Városunkért Miskolc II. Élő Adás című kezdeményezésének keretén belül valósult meg. Mi az Élő Adás? Élő Adás – ez most esetünkben nem egy élőben […]

Posted by
Posted in

Keresel-e?

Keresel-e engem hajnalok hajnalán magányt űző zsolozsmát mormolva? Hiszed-e, hogy rám találsz a réti füvek között, a magos ég  villámai adnak-e tüzet, megtalálnod engem? Jártál-e messzi  egeken  értem, isten-palásttal repülve  az űrben? Tudsz-e szellő-fürdette tiszta szavakat? Tudsz-e selyem-lágy kezű simogatást? Vársz-e téged dicsérő sóhajt, rózsaillatú ölelést? Zsebed zugában van-e  megbújt, értem reszkető erő? Van-e hely, […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Beiktatási beszéd

Rózsa Iván: Beiktatási beszéd Kibírja 2030-ig? Ki bírja ki addig? Korkép helyett kórkép… Valóságtól elszakadt végképp… Budakalász, 2018. május 10.

Posted by
Posted in

Utazás

  Karót nyelt oszlopok a sorompók, s míg elhalad előttük a vonat, meghajolva megalázzák magukat. Romok között gyomként nő az élet, bakterház előtt mélyülő messzeség. Sietnek házak, utcák, szürke alkonyég. Vágyak izzanak forró vágtatásban. Szívem szekerén hordok holnapokat, zakatolnak bennem szerelmes szavak. A vasút csikorgó hangja kíséri vonatunk, ahogy elsuhan. Mellettem szaladnak fák, a világ, […]

Posted by
Posted in

Úgy szeretnék

Úgy szeretnék újra karodba simulni, Nyári esőcseppként testeden szétfolyni. Csurgó csillagfénye a szemed vizében, Édes csengettyű hang szíved közepében. Úgy szeretnék lenni harmat szempillàdon, Napsütésben, szélben, lelkedben egy álom. Szűzfehér és tiszta szerelmednek rabja, Patyolatruhàdra nevem legyen varrva. Úgy szeretnék lenni kristály tó vizében, Éltető érintés habjaid mélyében. Tested árkàn kezem legyen rabbilincsed, Szíveden a […]

Posted by
Posted in

Májusi szerelem

Edit Szabó : Májusi szerelem Szonett Lila orgonaszál  csak te reád vár Illatát ontja és virágát adja, Csodaszép az álma, te lettél vágya Holdsugaránál a kéklő mennybe jár. Hegedű hangját a lágy szellők fújják, Zengő dallama füledbe suttogja, Szerelmem halljad, a tied hatalma, Szívem epedve már a csókodra vár. Nyújtsd hát a kezed  és  érezd […]

Posted by
Posted in

Sír az ég

Úgy pereg az ég könnye, a zápor, mintha öntenék hatalmas dézsából, s úgy hallom a zúgását a szélnek, mintha lenne farkas üvöltése. Sírnak ma az égi angyalok, mert üresek az égi asztalok, nincsen már ember, aki elhiszi, hogy az Isten őt nagyon szereti. Zokog ma az ég, sír az Isten, senkinek nincs szíve, kit őrizzen, […]

Posted by
Posted in

A világ szélén

Ültem a világ szélén, egy fa alatt, s felhők sodrában a Nap egy keskeny, apró rést nyitott. Mennydörgős út szaladt, s tágra nyitott, kíváncsi szemmel lestem a végigsöprő országút porát. Mily szép volt e látomás. Ábrándozás. Rohantak urak, fent az égen, rajtuk felöltő, szép ruha. Magasban büszkén, s oly vígan léptek, hetyke volt járásuk. Ám […]

Posted by
Posted in

ráncok mögött még…

vad álmok apró résein illan el megszelídült vágyak tétova bája villanó képek közt még látnod kell hogyan fon béklyót az idő reája ráncok mögött még van terv van álom csak a botladozó léptek lassabbak szaggatnám én a fogva tartó rácsom falakat törnék de megmaradnak isten tenyerén kevesen férnek nekik jut mindenből a legjobb falat hol […]

Posted by
Posted in

Édesanyám !

Edit Szabó : Édesanyám ! Édesanyám úgy szeretett engemet, fiai után imádott lány gyermeket, elvesztésük fájdalma végtelen, nékem adta örömét teljesen. Mosolygott kedvesen, mondott szépeket, bömböléssel követeltem ki részemet, kaptam bőséges mennyei mannát, majd folytatta az igazak álmát. Karjai között nyugalmat leltem, mellette aludtam, ölelt a lelke, éreztem szívének lágy dobbanását, végtelen ígéret fellobbanását. Tipegő […]