Posted by
Posted in

Június

JÚNIUS Fülledt, nyomott most a táj, derült, száraz égre vár; valami tart, megfeszít, szélbe szór sok méla kínt. Fojt a hiány, rekkenő; fogy, szökik a levegő: bujkál sápadt homlokon, ájult testű bokrokon. Rám telepszik most a táj; valami kiold, kitár: földre hullik, úgy zuhog, reszketnek a csillagok. Pára húzta hűvösség – milyen tiszta most a […]

Posted by
Posted in

Még

MÉG Zuhanok álmomból, kifelé, a fénybe. Hajnali lárma: utcazaj tol, taszít az ébrenlétbe. Közben vékony képek, pergők, sietnek a mélybe: mázsa súllyal szivárognak elmém sötétjébe. Itt-ott még látom: körülöttem álltok, leszegett fejjel énrám vigyáztok; míg idegen ágyból kacsintok, nevetek rátok. Nem fér mellém senki, nem ül mellém senki. Mégis olyan jó ott, köztetek lenni. Nyitott […]

Posted by
Posted in

mint a monszun…

esős párás fülledt délutánok talán a nyár is nyaral valahol szellő játszik zizegnek a lombok a távolban dörgés moraja szól mint a monszun távol Ázsiában itt is naponta többször elered ilyen zöld a fű mint mostanában csak fényképen volt ha azt is megleled most néhány perc máskor egy-két óra keményen esik vagy birkaáztató mikor előbújik […]

Posted by
Posted in

A múltról… tanka csokorban

A tanka csokrot eredeti Bashó féle stílusban írta meg a szerzőpáros. A múlt, fizika! Létezik! Nincs kísérlet! Jövő, még semmi. Ne tekints vissza soha, A múltad oly mostoha! * Jelen rabja vagy, De a múltad irányít. Ez nem vereség. Minek süllyedsz mocsokba? Fetreng tested a porba. * Múlt tudta nélkül, Jelen-jövő, hogy épül? Megfoghatatlan. Csak […]

Posted by
Posted in

Nyáron az őzek között…

A tanka csokrot eredeti Bashó féle stílusban írta meg a szerzőpáros. Őzek vadréten, Ebédre gyülekeznek… Aratás megvolt. Tüzes sugara barnít, Forró karja felhevít. * Őzek kutatnak, Élelem keresése… Az éhség, nagyúr! Intenzív fénye vakít, Sárgás-pirosan virít. * Vadvirágos rét, Őzeket táncra csábít. Bármerre mehet. Lénye mindig melegít, Barna hajtincset szőkít. * Őz, szelíd szemű, Kedves […]

Posted by
Posted in

Majd, néma lesz a csend

Versben és európai stílusú haikuban… meditálok. Lépj tovább, adtak már jó tanácsot, sokan, többen, De ugyan hova menjek? Nem megy ez olyan könnyen… Mások gondolják, a másiknak olyan egyszerű az élet, De nem gondolnak bele, hogy tán’ esetleg, végleg széttépett… Mosoly minek… nincs arcomon, de így tudhatják, nem hamis, De nem jó nekik, mert állítják, […]

Posted by
Posted in

Időharc…

Versben és európai stílusú haikuban… Ami elmúlik, Az már az idő foglya. Élet időharc! * Kincses ládika A múlt, nagy időzárral… Van jövőidő. A sok elmulasztott perc, mint egy sortűz kopog a mellemen, Az elmúlt idő, már nem tüzel fel, túljárt ő az eszemen. Ha időt mulasztasz, közben szúette lehet a szelemen… Az idő nyűge […]

Posted by
Posted in

Feladjam?

Feladjam, ne adjam? Ez itt a kérdés? Sok a körülmény, mi legyen a döntés? Tudok én dönteni jól és vagy rosszul, Kérdés, hogy az élet mit ad válaszul. Még áll a vár, de lassan lakatlan lesz. A jövőmet várom, várom, hogy mi lesz? Átcsap-e sorsrontó tragédiába És mint senki, mehetek vakvilágba. Ötven éves vagyok és […]

Posted by
Posted in

Fa ló

Siker záloga a szerencse… Ford mondta: hagyja dolgokat folyni, Ha nem tudja azt megváltoztatni. Ö ügyes volt igen jól csinálta, Így ő lett autósok királya. Megvallom, próbáltam én is így És nem lettem sikeres imígy. Pedig jó módszer, talán való, De oly’, mint a trójai fa-ló. A jó öreg ló is alkalmas, Sikert hordozza a […]