Posted by
Posted in

Szívzivatar

Kicsi vagyok. A barna ajtók felém magasodnak, sose éreztem még magam így, mint egy eldobott felmosórongy, amit ott felejtettek a wc-ben. Büdös van. Csavarja az amúgy is ingatag lelkemet, zsibbasztja a csuklómat, a számat, hideget hoz belém, felkavarodik tőle a gyomrom. A deszka nélküli wc-re bámulok, arra gondolok, hogy az lesz a bűzforrás és arra, […]

Posted by
Posted in

Azért, mert

Azért, mert 1. Oka van… annak, hogy lehetek. Az apa óhajtá. És hát jómagam is, Van-anya méhéből. “Menjek már kifele!” (Van-anya őssejtföld légét szívja be-ki…) 2. Oka van… annak, hogy remegek. Hogy a koporsómat én őrangyalom-e? az, aki majd nyitja?! És félek: nehogy a cica kilöttyintse tányérból tejemet. 3. Oka van annak is bizonyos, hogy […]

Posted by
Posted in

Mindenhol

Mindenhol     Itt az erdő. Hiúz tépi kecskéd. Vagy épp ellopott vastüdőd. Itt elültetsz, siess, bölcs örökkék fenyőt.   És kiszáradt vidék, holdi, merkúri táj. Minden elfut, ha lát. Éppen itt, lám, emelsz-   Mit?! Homokvárakat, félve-elbújva él bennük ördögkirály. Földbe szállt angyal is.   És ha felhőre, ülsz? Szép Zeusznak nyomán… Lég’zeted, látható, […]

Posted by
Posted in

Sorsod a sorsom

Tegnap éjjel nálad jártam. Valóság? Vagy álmot láttam? Feküdtünk a zöldben Az égre tekintve, Sorsunk összefonódva, Kezed a kezemben, Az időt nem törődve Hagytuk, hogy békességben A csoda végre megtörténjen, Megszülessen a boldogság. Ébredést csicsergett a rét, Magához vont a csend, Új színekbe öltöztek a gondolatok, Életünk fakult vásznán festmény született, Szerelem! Áradt a fény, […]

Posted by
Posted in

Szent György napján

Edit Szabó : Szent György napján Áprilisnak legvégén látszik tavasz, megjövén, bőven terem füvet rét, jöhet a legeltetés. Szent György napja érkezett, vessző hajt ki tehenet, gazda keze még oly lágy, tűzön lesz az áthajtás. Pásztor ünnep javából, váltsuk meg a rontástól, füstöljük az istállót, szedjük meg a harmatot. A jószágnak enni kell, a jó […]

Posted by
Posted in

MINDIG UGYANAZ(T) TESZI!

MINDIG UGYANAZ(T) TESZI!   (Parafrázis Radnóti Miklós Razglednica (4) című versére)   Most ezt is fogjam egyedül a sorsomra, mintha a felelős mindenért ő volna, hogy rányomta homlokomra a bélyeget, mint marhára, mit izzó vassal égetett?   Rajtam van az első születésem óta elrejtve mondatba, a kiejtett szóba; ami most, az már megtörtént százszor velem. […]

Posted by
Posted in

Májusban az asszony-leány

Edit Szabó : Májusban az asszony-leány Asszony-leány diadala szép májusnak virágzása, első napja szerelmesé, kivirágzott ablakoké. Májuskosarat kap a lány, várhat boldogan, hozomány szerelemnek, boldogságnak, előjele új világnak. Május első vasárnapján köszöntjük az édesanyát, minden kicsi és nagy gyerek, ki e világra született. Hálát adni az életért, hálát a felnevelésért, könny csillan meg két szemében, […]

Posted by
Posted in

Győztünk

Győztünk, Győztünk, ám ez végül micsoda győzelem volt Az ágyugolyó fülünk mellett csaknem mindent elsodort A nehéztüzérség,csak eztán következett Csalás, csalás. az ellenfél ezen berzenkedett Realitásérzékét türelmét teljesen elvesztette Mert egész gondolatvilágát valaki megvette Ki újabb milliókat szán a gondolatszabadságért Falanszter-bábukat gyárt a zavar gyártásért Nem hittem volna, hogy fogaim összeszoritva Várom, hogy a Parlament […]

Posted by
Posted in

Földindulás

Földindulás Robog a világ a végzete felé Hiába készülnek a fák-virágok az újraébredésre Minden boldogság a Földön Hazug ábrándnak tűnik A békétlenség az acsarkodás csak nem szűnik Lábunk az inditógombon áll Auráját a vésznek már érezzük Mert egyre csak nehezebben lélegzünk Kifogy az oxigén az életterünkből Mert egyre távolodunk teremtő Istenünktől.

Posted by
Posted in

A hála szavaival

A hála szavaival. Sűrű erdő közepében Egy csendes kis tisztás van pihenőben Bármilyen front tör nyugalmára Védi őt az összekapaszkodó fák koronája Pacsirta hangjára ébred a hajnal A harmatos fű, mint az éjszaka könnyei Csillognak,mint az életünknek fényei Létem sűrüjében védett pihenőhelyem Az Úr által ajándékozott drága feleségem Hála övezze minden lépését Pedig semmi sem […]