Posted by
Posted in

Életkohó

Mikor elindultam, köd kísérte lassú léptem Fájdalmam zsinegét magamból tépkedtem. Minden gondolatom sírva összeszedtem,  Magamhoz öleltem túl rongyos életem. Miért volt velem, hogy ha más után vágyott, Mitől volt az több és miért engem vádolt? Miért csinált úgy, mint ha engem akart volna? Miért dobott félre, mint ha minden mindegy volna? Nem voltam én más […]

Posted by
Posted in

elmentél hirtelen…

hol egykor lépted koppant egymagam vagyok kezemben most nincsenek színes virágok gondolatom az mi körülötted forog nem vagy már itt a szívem hangosan dobog látom kicsi termeted, hogy sietsz elénk két karod ahogy kitárod mindig felénk mosolyt az arcodon mely olyan nyugtató hogy nem vagy ez számomra fel nem fogható elmentél hirtelen élhettél volna még […]

Posted by
Posted in

HALÁL A VIRÁGOSKERTBEN

HALÁL A VIRÁGOSKERTBEN A kora nyári nap rézsútos fénypászmákat rajzolt a hűvös szobába. Felébredve Piri néni csak nézte a levegőn átívelő csíkokban táncoló porszemeket és hálásan gondolt arra, hogy ezt a lenyűgöző jelenséget a fülledt városi lakásában soha nem élhette volna meg. Nagyot nyújtózott és a nyugdíjasok nyugalmával, nem túl fürgén a nyitott ablakhoz lépett […]

Posted by
Posted in

Poétaparancs

Poétaparancs Igen, bizony, verseljetek. Kéri ezt az istenetek? Ha ő nem is, ember vagytok. Ennek okán versírjatok. Macska tépi az egeret? Róla tüstént verseljetek! Béka tépi az egeret Tüstént! Róla verseljetek! Űznek ha el benneteket, gyújtják ház- és kerteteket, arról is szép verseljetek. Összes múzsa itt, veletek. Vers- és vers- és verseljetek. Vadász lövel meg […]

Posted by
Posted in

A “FIZETSÉG”

A “FIZETSÉG” Ma délután kicsivel később értünk a mászókás játszótérre. Kellemes meleg napsütés volt, Móricz rögtön lerúgta a szandálját és a zokniját alig várva, hogy mezitláb bemehessen a homokozóba. A hároméves kisfiú már nemcsak tudta, de gyakorolta is, hogy a másik játéka mindig érdekesebb, így sokszor volt a homokozó csatatér, amikor megjelent. Nem tudtam ellene […]

Posted by
Posted in

SPAGETTIZÉS MEGLEPETÉSSEL (ugyanaz másképp)

SPAGETTIZÉS MEGLEPETÉSSEL Csütörtök, vagyis akkor ma van a mexikói vacsora est. Még van két órám az indulásig. Lássuk csak mit is kell vinnem? Igen, kell 12-szer 1o db azaz 12o vagyis inkább 13o paletta, ugyanennyi kerek papirtálca palettának, 12 tubus fehér ugyanennyi sárga, piros, kék és fekete festék, 13o db 1o-es és ugyanennyi 4-es ecset. […]

Posted by
Posted in

AZ ÁRULKODÓ KÖNNYCSEPPEK

Ab bágyadt márciusi napfény egész nap a Duna fölött gomolygó köddel vívott csatát. Délre, mire a gyár dudája a delet fújta, a feltámadó szél segítségével a köd felszívódott. A fáradt melódok fellélegeztek. Reggel óta megállás nélkül dolgoztak az építkezésen. így ott ahol voltak lecsapták szerszámaikat és kiegyenesítették a hátukat, megropogtatták derekukat, ledörzsölték a kezükre száradt […]

Posted by
Posted in

Vissza a kezdetekhez

Vissza a kezdetekhez Egy szép, napfényes márciusi délután Leventét az édesanyja tojásfestésre invitálta, de a fiút nem érdekelte, ez a lányos dolog. Amúgy sem érti, minek kell húsvétra tojást festeni, meg ez az egész ünnep értelme homályos. Inkább elindult barátjához, akivel óvodás koruk óta a legjobb cimborák. Sok izgalmas kalandot éltek át együtt 10 éves […]

Posted by
Posted in

Nőnapi emlék

Nőnapi emlék Nemrég múlt el Valentin nap. Párom gyönyörű csokorral lepett meg. 6 hónapos kislányunknak egy hosszú szál rózsát hozott. Kellemetlenül éreztem magam. Nekem nem ünnep ez az amerikanizálódott nap, nem tartom számon, így nem készültem ajándékkal. Mondtam neki, én minden nap ugyanúgy szeretem és próbálok a kedvében járni, ne haragudjon rám, hogy elfelejtettem a […]