Posted by
Posted in

Bezárva

(tanka) Szürke fal épült már körülötted széttört álmokból. Vajon át tudsz majd törni rajta, vagy végleg magába zár?

Posted by
Posted in

a hajnalpír már…

a hajnalpír már átdereng az ablakredőny résein egy-egy kósza fénysugár meg int megint meg int megszólal egy vadgalamb párját hívja most talán szél suhan a lomb alatt búcsúzik lassan a nyár festett kép lett most a táj tobzódó színeket fest az ősz az elmúlás érzése néha fáj s a gondolat itt elidőz tavasz jön újra […]

Posted by
Posted in

szállni szeretnél…

kigördült az utolsó vonat de messze még a végállomás csendben bámulod ablakodat vajon lesz-e még folytatás sorsok tűnnek el melletted az ismerős arc egyre fogy hidegre vágysz vagy melegre néha magad sem tudod álmok vágyak és remények sorjáznak át sorsod résein fény dereng ott az alagútban egy állomás jön már megint szállni szeretnél fenn az […]

Posted by
Posted in

csodát ígér…

(tükörvers) csodát ígér az őszi táj sárgult levél a földre hull elbúcsúzott végleg a nyár tél még a háttérben lapul tél még a háttérben lapul elbúcsúzott végleg a nyár sárgult levél a földre hull csodát ígér az őszi táj

Posted by
Posted in

szakadt húrok…

(tükörvers) bort iszom és vizet prédikálok ha összetörnek szép csendben az álmok tétova vágyak taszítanak porba szakadt húrok gitárra hangolva szakadt húrok gitárra hangolva tétova vágyak taszítanak porba ha összetörnek szép csendben az álmok bort iszom és vizet prédikálok

Posted by
Posted in

Őszi lebegés

Lebeg az ősz a tó felett, mint tükörben, meglátja magát, szégyenlősen bújik a fák, a ház mögé- nem rég még zöld ruhában pompázott most vörösre festett, uszályos öreg hölgy néz vissza rá- a tó vizében elpirulva… Lédikó 2018.10.19.