Posted by
Posted in

Új kenyér ünnepe

Edit Szabó : Az új kenyér ünnepe Magyarokban büszkeség honol, új kenyérnek ünnepére földmíves ember vígan dalol, magtárban a búza szeme, dicsősége az embernek, munkájának a gyümölcse, az életnek feltétele, mindennapok szükséglete. Új kenyérnek az ünnepe, nemzetünknek büszkesége, fogadd ember a szeletet, szentség megszentelésére, Isten testét adta neked, megszentelve a kenyeret, bűnödet magára vette, tiéd […]

Posted by
Posted in

A lúdtoll, rendi harcosa vagyok

Hithűen képzem magamat… én a lúdtoll, rendi harcosa vagyok, Kergetem a tudást, mit elődeim fölhalmoztak… ők a nagyok! Hithűen képzem magamat… én a lúdtoll, rendi harcosa vagyok. Hiszem, hogy a művészetemben, nincsenek látható flancok, Mint a lúdtoll, hithű, rendi harcosa, tudom, mit akarok! Hiszem, hogy a művészetemben, nincsenek látható flancok. Huszonegy éve képezem magam, tán’ […]

Posted by
Posted in

egy falevél csupán…

egy falevél mint emlékek sora lenyomatot hagy a mindennapokon ha átcikázik néha az agyadon nem érheti el a feledés pora egy levél csupán lemásolta sorsa szürke folt csupán egy fehér anyagon most is mint annyiszor ha hagyom megérint a lét kegyetlen varázsa egy sóhaj száll tova a világba aprócska az élet és olyan rövid hiába […]

Posted by
Posted in

a múló idő

a lépcsősor a végtelenbe vezet gyermekként lépsz az első fokokra mint letűnt korok egykor míves szobra bomló óra mutat múló perceket ahogy haladsz egyre magasabbra a gyermekkorod már egyre távolabb órából néha lehullik egy darab így tűnik el a pillanat hatalma ahogy közeledik a végső cél fogy a pillanat a perc az óra sietős léptek […]

Posted by
Posted in

sötét a világ…

sötét a világ és sötét az élet sötétben sötétben sötétben élek szeretnék ölelni egy vidám dalra kimenni futva a fényes szabadba feledni mindent mindent ami fáj látni hogyan zöldül újra a határ színes szalagokat tűzni zászlómra hirdetni hogy már nekem szól a nóta csendben átölelni majd a világot mosollyal éltetni a szabadságot hittel dogma nélkül […]

Posted by
Posted in

Jelen van a hőség!

Itt van a hőség, Ez nem újféleség, Vele küzd létezőség. Meleg tűrés vakmerőség? Izzadó higanyban görcsösség… Hőmérő rosszallása hülyeség! Melegben megbolondulni veszettség. Hinni, hogy eljött a vég, tehetetlenség, De ekkora hőség… lehet reménytelenség. Melegben eljött a nyári idő, most van bőség, Felhők elmenekültek, nem küzdenek… hőség-bőség? Ezt a hőt nehezen bírjuk… győz az elviselhetőség? Vecsés, […]

Posted by
Posted in

Hallgass magadra

Hallgass magadra, Hallgass a múltadra, Bízd magad bizalmadra. Építs belső tudatodra, Fölöset ne vegyél válladra, Ne hagyd tenmagad a fájdalmadra. Ülj ki bátran az életkarzatodra, Jobban hagyatkozz a belső sugallatra, Ha baj ér, veszteséged van, fogd magad hadra. Állj ki, és ne hagyd, hogy belelökjenek fagylaltba, Már megvan és nem csap be téged, hallgass a […]

Posted by
Posted in

Platánfák sora

Edit Szabó : Platánfák sora Évszázados fáknak sora őrt áll az út mentén, a városi rengeteget felváltja a szentély. Sétatér a platán alatt fényaranyat ígér, szép parknak a fái között a szabadság nem fél. A sétányon pihenőpad várja a vendégét, pihenj kedves, nézzél széjjel a virágok terén. Legeltesd a szemeidet boldogság szigetén, felejtsd el a […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Fokozatok, szélsőség és mérték

Rózsa Iván: Fokozatok, szélsőség és mérték Majomszeretet Aki mindenkivel jóban akar lenni, senkivel sincs igazán jóban, csak önmagát szereti. Az igazi szeretet szelektál: valakit szeretek lénye, tulajdonságai miatt; s van, akit utálok, mert szerintem rongy ember. A felebaráti szeretet nevében benne van: csak barátok közt működik; kis közösségekben megy a dolog, makroszinten nem. Mindenkit, válogatás […]