Posted by
Posted in

Tengerparti nők

Edit Szabó : Tengerparti nők Távolból árbócos vitorla feszül a szélben, kibontva simul tengernek közepén, vidul szirének énekén. Tengerpart sárga homokján fürdőző lányok a partján, testükön táncol a napsugár, szellőnek hangja messze száll. Mozdulatukban kacérság, asszonyi létük vidámság, kilátó torony őre néz, vidám mosoly megy ő felé. Hiúság, asszony a neved, távolból adod mindened, mosoly […]

Posted by
Posted in

Csend

Ez egy igazán friss vers. Tegnap írtam. Kell néha egy kis csend, amiben elmélyülünk, ahol keressük a válaszokat, a nyugalmat, a békét.   Csend   Hiányzik. Néha úgy érzem, itt van, de csalódok megint. Félek. Hogy fájni fog neki. Bár tudnám előre. Akarom! Csak jó volna tudni mi a bajom. Hidd el! Nem akartam, hogy […]

Posted by
Posted in

Mozog a föld

Mozog a föld Bizony tudom, hogy nincsen úgy “Szeretlek!”- ahogy senkit meg nem hat és ragad és ahogyan odáig nem vezethet: “gyűlöld a tőrt, a húst, kutyád, magad.” Öröklét sincs, amely mindig melletted. S nincsen kötél, mely el sosem szakad, ha körbefonja vézna, gyönge tested. Ha két kézzel fogod, s erős nyakad… De van múlt, […]

Posted by
Posted in

Haikuk 3

Máglyáról Meglobbant a tűz. Elégtünk s a halott bűz újra visszaűz. Kinn Udvarom fényes. Rajta fekszik Nap, Hold is. Ugrálunk rajtuk. Tett Teszem, megteszem. Ami kell és ami jó. Tettem, megtettem. Csatában Ellen és mellett is küzdünk, küzdögetünk… Nem, nem adjuk fel. Egy eszesen-haiku Észnek dallama. Halljuk, ahogy összes szív s kéz elszavalja. Egy 1 […]

Posted by
Posted in

A zongora

  A zongora   Billents! Billents! Billents már! Sürget a zongoratanár! S ha ujjaddal nem voltál elég gyors, a vonalzó hirtelen lecsapott.   Játszottál Mozartot, Bach-ot, a tanár úr egyre csak oktatott, kicsi ujjaknak nehéz az elefántcsont, a Szamárindulót könnyebb játszanod.   Zongorád pianino, nem szirénázik, mint a rendőrautó, made in Dresden, ezerkilencszázegyben, s az […]

Posted by
Posted in

Csak azt az egyet

  Csak azt az egyet   Csak azt az egyet szeretném, azt a gúnyosat, azt a  bántót, azt az istenkáromló kegyetlen, szókimondást tagadó szádat csókolni szeretném, csókolni szeretném   Csak azt az egyet szeretném, azt a hamisat, azt a szemembe nem nézőt, azt a zöldesen barna pettyeset, azt a  tekintetemet kerülő szemedet csókolni szeretném, csókolni […]

Posted by
Posted in

Sírvers

  Sírvers   Életem megéltem, felszínét  szemfényvesztők bearanyozták, látásom elhomályosítni  próbálták, s szememet lefogták. RMB – 2017

Posted by
Posted in

A kordé (Déryné szekerén)

    A kordé (Déryné szekerén) Hé, kocsis! Színészek! Várjatok! Mellétek én is elférek! Messzire mennék, fáradt testem, lelkem, jobb, ha felvesztek,  mintha magatok mentek. A kordé még engem is elhúz, hisz nincs már rajtam se bőr, se hús, alig nyomok fél mázsát, s tarisznyámban is csak fél kenyér, minek kifizettem a péknél az árát. […]

Posted by
Posted in

A szél dallama

A szél dallama   Hallgasd, csak mit mesél, Neked az esti hűvös szél. Füledbe súgja a dallamát, Csak te érted, senki más.   Vihartól leszakadt szellő, Nappal együtt felébredő. Megtalál és lágyan átölel, Játszadozni érkezett meg.   Hajadat jól szétborzolja, Ruhádat is meghajtogatja. Izzadt homlokodat letörli, Engedd veled játszadozni.   Mosolyt csalogat az arcodra, Eltűnik, […]