Posted by
Posted in

megszületett egykor…

megszületett egykor egy apró gyermek őt ma megváltónak hívja az ember az idő homokszemei peregnek a hozsanna morajlik mint a tenger hívők hada éjjel a templomokban sikk lett a szeretet csak egy-két napra szférák zenéje száll szakadatlan s angyali ének e szép napokra a gyermek felnőtt tanított sok szépet csodás szeretetről szólt az ígéret de […]

Posted by
Posted in

Ki melletted állt…

Ki melletted állt egykoron ma a sátán fattya már szél üvölt a “halálsoron” a homokórán a perc megáll. Tördelt a lélek és elbukott cseppenő verejték szaga száll emberek szajkóznak lózungot később, hogy: vége, vége már. Tapsol a közöny, mit sem ér ki voltál, vagy talán leszel réten már nem nyílik pipitér mit kezdesz most az […]

Posted by
Posted in

Gyere most…

Tudom, egyszer elfogadod majd, nem ellened szólnak verseim, de látom a gondot és a bajt, néha, hullámzó néma sejtjeim ha tudnák, ordítanák: elég! Gyere most… Jöjj közelébb. Beszéljük meg,mért rossz a világ? Kezünkben néhány szál kék virág, vagy fenyőág, rajta csillogó díszek, hinni kell, hogy szebb lesz az élet, s emberségesebb. Nem erre tanítottál? Minden […]

Posted by
Posted in

Vártam rád…

Vártam rád… megéltem közben számtalan csatát mit a sors állított fel nekem. Mint ólomkatona, rendíthetetlenül álltam még tépett vad vihar, s belül mindig sütött a nap. Vártam rád… átvirrasztott sötét éjjelek szélvész tépte az üstökömet s vert az eső olykor, fagyottá vált a lélek de a májusi szél mondott csodás meséket s álmokat szőtt a […]

Posted by
Posted in

Cicáink emléke

– Nézzék, a döntést Önöknek kell meghozni. – mondta az állatorvos a fejét csóválva, majd így folytatta – Hiszen az önöké a cica. Sajnos én már segíteni nem tudok. 18 éves múlt, majdnem 19, jobb oldali emlő-rákos, mindkét szeme hályogos, szinte nem lát, szerintem azért is nem eszik, mert már tele van áttétekkel. Ez a […]

Posted by
Posted in

A pálmalevél

– Mondd, te tényleg hiszel ebben? Vagy csak azt szeretnéd bemagyarázni nekem, hogy te okosabb vagy és még ráadásul neked van is olyanod? Ugye most csak megpróbálsz “bevinni” az erdőbe. Szerintem ezt épeszű ember nem hiheti el. Ma az internet világában…no nem…hiszen mindent pár óra alatt ki lehet deríteni. Elég ha megadod a születési adataid, […]

Posted by
Posted in

Egy dal nem ad…

mit vár az ember, ha hidat éget oly sokszor gyors a néma ítélet szeretni a másikat, csak ha hagyja szögesdrótnak tüske a “magja” egy dal nem ad mindenre választ csupán a közöny az ami fáraszt eldobott álmok is tovább zenélnek harsogás vagy csend: ilyen az élet ha bántó az érzés a szó is bántó virág […]

Posted by
Posted in

Óév búcsúztató

Edit Szabó : Óév búcsúztató Csillámlanak arany fények, mindjárt vége az óévnek, éjfél felé jár az óra, közelít a mutatója. Búcsúzzunk el tőle szépen mulatsággal, víg zenével, vissza nem tér már őkelme, új esztendő lép helyébe. Emlék marad mindenkinek, mit tegnapok jelentettek, következő esztendőben örül ember jövendőnek. Pezsgős üveg hangja éled, előttünk áll az új […]

Évösszegzők, ünnepek
Posted by
Posted in

Évösszegzők, ünnepek

Táncolj az éjben! Táncolj az éjben! Szendergő fényben hol görnyedve felsíró csecsemők képében bugyog az öröm, a bánat, a szépség. Táncolj hát vélük, hogy szívedet értsék! Járj velük az éjben, lámpák tengerében hullámzó járdákon, cirádás falak szegletében! Less be az ablakok kósza függönyiben! Hallgass a szélben! A hó és virág illatát szívd magadba szépen, s […]

Posted by
Posted in

Az esély

A két “alak” hosszan nézte egymást. Az idősebbik felállt és lassan elsétált oda, ahonnan már látta a földet, ezt a csodálatos kék bolygót. Gondolkodott. A szakállát simogatta, mely fehéren és lágyan hullt a mellére. Hallgattak. Az öreg lassan megfordult és visszasétált, majd leült. Hosszan nézte a fiatalabbat. Dús hosszú haját, éles tekintetét, mely állta a […]