Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Társasjáték

Rózsa Iván: Társasjáték Élni kell… Halni kell… Egyedül kell élni… Egyedül kell halni… Ez egy ilyen meccs: Az ág törik, és reccs! Ám ember, társakra is találhat: Kiket, ha elveszít, fájhat… Egyben átsegítik az életen: Kevesebb a bizonytalanság, a félelem. Jobb hát a társas lét! Jobb az élet, mint a nemlét! Az ember végül is […]

Posted by
Posted in

Nagyot akarnak harapni a húsomból

Nagyot akarnak harapni a húsomból. Hogy mi a tétje a képviselő választásnak ? Hogy mi az origója az összecsapásnak ? A lezárult 77 évem betéve tudja Múltunk,hitem, erkölcsi értékitéletem Magára hagyott családom,s nemzetem A Globalizált,országhatárok nélküli világ Nagybőjti bánat helyett golgotai csúfság Szoritott fogakkal készülj a végső csatára Ha veszitünk csendben várjunk a halálra.

Posted by
Posted in

FARSANG

Január és február, vígan tart a maszkabál, álarcok és jelmezek, mókáznak az emberek. A szerpentin szalagok és konfetti korongok díszítik a báltermet, repülnek és lebegnek. Táncra perdül az utca, vígan szól a muzsika. Van itt király, királylány, bibircsókos boszorkány, huszár, kalóz, varázsló, nagyszakállú zöld manó. Süt a nap vagy fúj a szél, küzd a tavasz […]

Posted by
Posted in

Lili unokámnak…születésnapjára

Tizenegy éves édes kicsi lány, ő az én drága Lili unokám. Most született, az idő hogy szalad, remek táncos-lány lett ez idő alatt. Szép bizonyítvány, sok aranyérem, szorgalomból nincs hiány ezen a téren, csak a szépet és jót lehet mondani, születésnapodon mit tudok kívánni? Legyél vidám, boldog, hosszú életet adjon a teremtő, s borús fellegek, […]

Posted by
Posted in

Valentin nap

Begyűrűzött, mint oly sok minden, napjainkban, érzéseinkben, ráhangolódunk újra meg újra, minden évben jó mélyen nyúlva, a pénztárcába, mert hisszük azt, nem kell a szó, ha ajándékot adsz. Itt vannak újra a Valentin álmok, én meg itt csak egymagamban állok. Mi lesz ebből még nem tudom, de talán csak veszem a kalapom, s mint “hernyóból […]

Posted by
Posted in

Jagos István Róbert emlékére

“A halottak árvák. Nincs más társaságuk, csak a csönd, olyan, mint a lepkeszárny.” (Jagos István Róbert: 1974-2018) nyugalmat vár már a megtört lélek nem zengő zsoltárt vad harangszót lágy csendet hisz oly zajos az élet s eltörölni a félreértett szót ha erőd elhagy és árva a lelked tested már a túloldalra tekint kezet nyújt egy […]

Posted by
Posted in

Kedves Olvasóim!

Úgy gondoltam, hogy egy olyan témát boncolgatok, aminek én is részese vagyok. Több tucatnyian vagyunk kik ezen irodalmi pálya csodálatos lehetőséget nyújtó világában élünk s alkotunk.. Idézve egyik Irodalmi közösség elnökét „a költök, születnek, és ezt nem lehet tanulni.” Ez egy igen érdekes tény hisz ez alapján mindenki lelkében van valami kis művészi mag elültetve […]

Posted by
Posted in

Távolban egy fehér vitorla

Távolban egy fehér vitorla Távolban egy fehér vitorla a partokat nyaldossa Csak távol tőlünk, minek neve Ausztrália Két kislány integet felénk mosolyra hangolva Egy vágyam kisért, hogy még éltemben láthassam Jó hirek érkeztek, mely megdobogtatta szivemet A vitorlát a szél a nyáron hazai vizekre készül repiteni Ezzel fáradt éltemet biztosan sikerül megédesiteni

Posted by
Posted in

Találkozásom a Halállal /18 éves voltam novellaciklus II/

18 éves voltam, amikor először szembetalálkoztam a Halállal. Érdekes tapasztalat volt, mely azóta sem ismétlődött meg. Pedig egy kicsit megszerettem. Egy kicsit még máig is hiányzik. Egy kátyúkkal teli, graffitis falakkal körülvett, szűk utcában történt. Emlékszem, mert a csatorna bűze össze-vissza csavarta az orromat. Azt hiszem, oda jártak inni a csövesek, mert rengeteg üvegszilánk hevert […]

Posted by
Posted in

Kis barátom, gyere

Edit Szabó : Kis barátom, gyere Kis barátom hova lettél, magas fára hogy mehettél, faágain éppen csak lógsz, gyere értem, kicsi mackóm, te vagy az én jó pajtásom, messze repül gondolatom, felmászni a magas fára, feldobtalak, de hiába, megakadtál az ágakon, nem érlek el, úgy fájlalom, egyedüllét, nagyon bánom, nagy a mező, óriás fa alatta […]