Posted by
Posted in

Falak

Fal, fal és mindenütt csak fal. Megvéd, elzár, vagy csak eltakar, néha feltűnik egy-egy délibáb, érzed és hiszed, ott egy más világ. Keringnek körülötted álom szilánkok, taposóaknák földjét rohanva járod, sejtelmes ködökön átdereng egy élet olykor már üvölt az egyedülléted. Lemállott vakolatok közötti résen, átdereng a fény…és készen vár egy mese a kinti világról, hol […]

Posted by
Posted in

Búgócsigák, délibábok

Napon hagyott nedves vályog Elporladó könnyű rög Lapraszerelt megoldások Bocsánatos főbűnök Fából gyártott vaskarika Polírozott malomkő Húsz évesen szűz Marika Megjósolható jövő Hol a válasz kérdés nélkül Elfelejted maholnap Ki vár pofont fizetségül Búgócsigák dalolnak Fegyvercsőbe sült lőszerek Ökörré vált kistinó Megfordított ködmönszerep Igát vonó póniló Harmadnapra feltámadok Kelj fel Lázár, ha lehet Valóságunk újra […]

Posted by
Posted in

Zöld eső

Álmodozó kényelemnek Penészes az otthona Milyen gyönyörű az ég Bonthatatlan zsákba tesznek Eltűri egy ostoba Végzetünk csak semmiség Árulkodó életrajzok Dalolgató némaság Szivárványos könnyet sző Elmerülő fény az arcod Fölöttünk száz tölgyfaág Hull, csak hull a zöld eső

Posted by
Posted in

Fiad nevében

Álló cölöp kavargó viharban. Vadócok a várbástyák alatt. Hintalovat, nem fegyvert akartam. Elkárhozom, de csak általad. Tépett zászlónk szolgálód lehúzza. Odaát az ellenség örül. Kábán ülünk egymás mellé bújva. Sokan vagyunk fáradt tűz körül. Lábnyomaink behavazott jégen. Senki földjén árokmenti ház. Itt maradtunk bölcs fiad nevében, családunkra szellemed vigyáz.

Posted by

Kenyér a földön

Szellemed hősökkel rokon Átlátsz az ádáz harcokon Nagyváros füstje rémít el Békénk beéri ennyivel Szerelmed sáros földet ér Kicsorbult ásókról mesél Kapákról zeng egy néma dal Barátod ápol, s eltakar Agyakban élő vér szaga Ostromló százegy éjszaka Kihűlő kályhákban a hang Csodákért szóló nagyharang Füstölgő lopott puska vár Szétmálló zászlókat talál Csukódó szembe szúr a […]

Posted by
Posted in

Nektek adom

Elhullt magvak kopár földön. Átszivárgó, sérült gát. Rács nélküli, tágas börtön nem védi meg önmagát. Felszántatlan csupasz mező. Száraz, kórólepte rét. Meddővé tett esőfelhő. Tudjuk végzetünk nevét. Néhány ökör bárhol elfér. Lesántult egy fehér ló. Mit aratsz, ha nem vetettél? Szalad minden áruló. Kié marad apád álma? Vezérszónokunk dadog. Merre indulsz? Vakvilágba vezetnek a csillagok. […]

Posted by

Mátkám

(A “Kis kece lányom” dallamára) Régi mesének fakó a lángja Újabb regékben hol ég a fáklya Gyújtsd a lángot, gyújtsd a lángod Édes párom Télidőben gyújtsd a lángot Meghálálom Vágott vesszőnek hosszú a vége Ezüstkanállal várlak estére Búza hajlik, búza érik Hét határban Elhullajtott búzaszemed Hol találtam Édes a csókod, öblös a kanna Táncoló vágyad […]

Posted by
Posted in

Alázat

  Fűcsomók a várban. Roskadó tető. Itt maradhatsz nálam, rongyos ágyelő. Lennék könnyű paplan. Simulhatnék rád. Egykor úgy kívántam csíkos pizsamád. Szavaidat várom. Mély emléket vés. Ne szólj mindenáron, édes feledés. Kutyáid a pléden. Bocsánatos bűn. Zongorázom éppen. Játszhatsz hegedűn. Átvonuló dallam. Gyűrött kotta vár. Oldódunk a dalban, nem kell már tanár. Kaktuszok egy polcon. […]

Posted by
Posted in

Polgárháború

Elkoptatott dőlt betű. Vízbe vetett láda. Hullavarró görbe tű szúr a lét szavába. Tulipán az ajkadon. Öledben egy rózsa. Kipusztuló ősvadon csúszik mély folyóba. Lábad nyomán zöld a rét. Pocsolyákban testem. Erdők ázott szellemét végül megkerestem. Gyűrött szoknyád barna tó. Legyél rés a gáton. Én vagyok az altató, minden dal barátom. Túlhaladott gondolat. Középkori séma. […]

Posted by
Posted in

Az erő

Gondolatod illó szellemmel rokon. Angyalok hintáznak villanydrótokon. Reszkető hajnalon szürkeség a kék. Házfalakra festett rossz varázsigék. Hosszú perek múltán kiszáradt vagyon. Félbevágott zsemlék morzsás asztalon. Három kölyök mellett bocsánatos bűn. Húzd rá cigány, játssz még öreg hegedűn. Tétovázó léptek villamos után. Kopott mackó alszik játékudvarán. Esőlepte fényben gyémánt utcakő. Sűrű kávé kell csak, velünk az […]