Posted by
Posted in

Ló, lovas

Ló, lovas 1. Ott áll a ló a karámba’. Megteheti, van négy lába, megteheti, van hely szabad. Le is ülhet, ha ez vágya. 2. Futkos a ló a karámba’. Megteheti, van sok lába. Megteheti, van hely szabad, futkosson, ha így vágya. 3. Futkos a ló az országba’, megteheti, van négy lába, megteheti, van hely szabad […]

Posted by
Posted in

La Nuova Commedia

La Nuova Commedia Töredékek Az emberélet kezdetén-vagy végén: vonatra én felültem, úgy bizony! Atyám nem jött velem, hiába kérém. (…) Mennem kellett, azonnal és titkon, valószín árnyak körbevettek, oly sok bizsergettek minden csontjaimon. Az “énsemértem” vágya úgy elkapott, futottam és úsztam szenvedéllyel fogdosni, úgy, az Ősi Nagy Jó Majmot, előtte tisztelegni bal kézzel. Sütött a […]

Posted by
Posted in

Bűnösök és emberek

Bűnösök és emberek Gyilkosok, szentek és háborús bűnösök. Hősök és zaklatók! Szól a Jog, hát gyerünk: Nyakba táblát akassz! Szám- s kilód, centid is rájaírván legyen! S lássa mindenki jól képedet, tégedet. Zúg a gép, jöjj fotó. Balra is, jobbra is! Erre nézz, szép mosolyt! Hogyha eztán rabolsz, lopsz, hazudsz, lám mi már ismerünk, úgy […]

Posted by
Posted in

“Isten szava”

“Isten szava” Én vagyok a bíró. Döntök és ítélek. (Vigyázz, mert ítéllek!) Ez így jó, az így jó! Nálam az igazság. És nálam az erkölcs. Én a Jó, én a bölcs! Rettegjen a gazság! Vagyok az igazság! És vagyok az erkölcs. Hatalom-jól betölts! Te pedig meglássál. Én vagyok a bíró. Hirdetem a törvényt. Galádság ha […]

Posted by
Posted in

Nemcsak messiás

Nemcsak messiás Neki nincs vagyona és nem is kell, eldobott pénzt látva nem veszi fel. Neki nincs otthona, hisz legyen mért?! “Ágyam ott, ahol az alkonyat ért.” Neki nincs kabátja, mert az sem kell. Beköszönt ha a hó, ő nem fagy el, felvirrad a hőség, nem olvad szét. Hasznos ez. Nem csúnya és nem is […]

Posted by
Posted in

Hulló csillag

Hulló csillag Tegnapelőtt elkezdék írni egy novellát. Igen. Elbeszélést? Csak novella. A következőről szól (érdekelne a véleményed, pl. te milyennek és hogyannak írnád): két szereplő, egy fiú és egy lány. Kellemes nyári estén odakint üldögélnek a kert végiben, a búzatábla sarkában. Vagy kukorica, ha úgy jobb. (Ha valaki azt jobban szeretné.)  Alkonyat, naplemente, holdfelkelte és […]

Posted by
Posted in

Találkozáskor

Találkozáskor Igen, ez paletta. Még nem láttál ilyet? Portré lesz, de nem Annáról. Hanem képzeletbeli Eszterről. (Vajon ugyanarra az Annára gondolunk?) Az tájkép, de nem, nem a Gibraltári-szoros, hanem a Finn-öböl. Nem voltam ott soha, képen láttam, a Garda-tónál voltam… nekem hasonlít rá, kissé beleszőttem a képbe. Túl élénk. Mondták már túl sápadtnak is. Nem, […]

Posted by
Posted in

Vigyázz, Zeusz!

Vigyázz, Zeusz ! Réka aznap befejezte, felélesztette és elengedte szobrát. Nem amit róla készítettek, nem. Amit ő gyártott. Márványból, kevéske bronzból, haja aranyból. Íme itt a felső kis helyiségben. Műhely-Réka, a fiatal, csinos szobrász(kodó) hölgy így nevezi. Réka festegetett is, tanult is eme mesterségeket, de… erről ennyit. Egyébként nem hasonlít szobrászati tevékenység helyszínére-senki nem mondaná […]

Posted by
Posted in

A Gondolkodó

A Gondolkodó A homo sapiens szónokol Előhang A Gondolkodó vagyok, (mindég mondják, hogy egyek). Rodin szobra két kézzel, az öklöm számba ér fel . 1. Ragyás, kopasz, csúf vénség, én se értem, mért él még, bizony ő a gondolat, aklok mellett és alatt álldogál és kéreget, megállítva titeket is, lekapcsolja villanyom, -de- telefonom hagyhatom, tévém […]

Posted by
Posted in

Az ember is, a holdra is

Az ember is, a holdra is “Íme, visszatértem.” Abszolút megértem. “Jöttem, láttam, győztem.” – előttem, mögöttem. “Virít a mindenség.” És nem kell (tiszta) lég. “Ő is követni fog.”: “Máris elindulok.” “Talán visszamenjek?” “Ezek se jobb mennyek. ” Innen is még tovább! Bizony ezt is mondád, e vers jő utánad, nem kell, hogy megvárjad. “E hely […]