Posted by
Posted in

Ha pillangó száll…

ha pillangó száll le a kezedre vigyázz, ne sértsd meg hímporát ne tépd le szárnyát, helyette illatos virág kelyhének adjad át… kicsi és törékeny, mint az érzés melyet Ámor nyila varázsolt neked repülnél te is pillangó szárnyon hozzá, hogy érezze oly jó veled törékeny pillangó, élete hajszál metamorfózis, mit az élet adott te is remegve […]

Posted by
Posted in

A kert végében

A kert végében   – Tedd el fiam a kapát! – nyújtja a szerszámot az idősebb férfi, miközben ingujjával letörli homlokáról az izzadtságot. Tagbaszakadt felsőteste imbolyog a csillagtalan éjszakában. – Kell az még holnap is. Ideje felszedni a krumplit. Láttad ugye, hogy napok óta fonnyadozik a levele és elszáradt már a szára is. A gumók […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Fehér holló

Rózsa Iván: Fehér holló Egy rétegnek hétvégi programja: wellness… Hasonló tömegnek a sorsa viszont: homeless… Nyílik, egyre jobban nyílik a jóléti olló; A tisztességes gazdag: ritka, mint a fehér holló. Budakalász, 2017. december 31.

Posted by
Posted in

Óda az ÚJ ÉVHEZ

Edit Szabó : Óda az ÚJ ÉVHEZ A gondolatom még a jelenben él, elfelejteni nem lehet ma még, messze repült távoli tájakra, életemben nem jártam arra soha, suhantam vonaton és négy keréken, tovaszaladtak a messzeségek, részese lehettem sok-sok eseménynek, nézett szemem,arcokon visszanéztek. Öröm és mosoly akarlak téged, közösség holnapja véled, kérlek add meg a napokat […]

Posted by
Posted in

renegát vagyok…

valamikor kaptam csodálatos szárnyat repülni nem tudtam, csupán csak a vágyat tápláltam, hogy egyszer, fenn a fellegekben szállhatok, mint a gondolat, de végül itt maradtam vágyaimmal szárnyak nélkül de hinnem kell, hisz erről szól az élet látom hogy nyírnak le ékes szárnyakat hol van még…kérdem…a végső ítélet mely lemos rólad bűnt és vágyakat csupán az […]

Posted by
Posted in

Kéményseprőt látok…

Edit Szabó : Kéményseprőt látok … Kéményseprőt látok, szerencsét találok, megfogom a gombomat, elűzi a gondomat. Háztetőre felmászott, seprűjéből ellopok, egy szál marad az enyém, legyen ettől szerencsém. Kormot seper kéményből, rossz szellem vele repül, betegségek, rontás, szellem, nem marad a természetben. Családbarát, jár a szája, derűt maga után hagyva, munkájával életet ment, utána tiszta […]

Posted by
Posted in

Újévi gondolatok

Állj meg Barátom egy pillanatra. Fújd ki magad, hagyd a múló időt, ne fess már árnyékot a faladra, a szeretet adjon neked erőt. Itt az Újév, és múlik a régi. Mi megtörtént, az már végleges, hogy számvetést kell-e készíteni, lehet, hogy nem, de néha érdemes. Ürítsd ki agyad a rossz gondolattól, pezsgő buborékja tovarepíti azt, […]

Posted by
Posted in

Kérdések (2017.)

1. Három villamos Miért döntöttél úgy, hogy régi fotókat osztasz meg, kérdeztem, rádöbbenve az újságkivágásokra. Nem vártam érdemi választ, de miután kiöntötte a kávét, visszaült, lekapcsolta az íróasztalon a ledes fényeket. Furcsa volt a régi lámpa a vedlő plafonon. A legyek már alszanak, de tavasszal visszajönnek. Billegett az olcsó karácsonyfa. Megsimogattam az ágait, pedig utálom […]

Posted by
Posted in

Véletlen találatok (részlet, 2017.)

“Mindhárom film, amit az ünnepek alatt láttam, lényegében monodráma volt. Nehéz kérdések, de miért most tesszük fel a kérdéseket? Kezdem érteni a változások irányát. Megfogtam a bükkfanyelű baltát. Eldobtam, nem érdekelt, hova esik. Láttam, ahogy eltűnik a bokrok között. Valami üvöltött, megszoktam. Hagytam vérezni, két vadász meghúzta a rozsdamentes palackot, leültek egy megkopott bokor tövébe. […]

Posted by
Posted in

Nem

Nem vagyok rossz, és nem vagyok jó. Nem vagyok hazug, csak hazudozó. Nem vagyok roncs, de nem leszek ép. Nem vagyok faladon ferde kép. Nem kell a fényezett csillogó érem. Nem kell a szavad, hogy illatod értsem. Nem kell a fájdalom csábító áron. Legyél az életem, legyél halálom.