Posted by
Posted in

Holdárnyék

Holdárnyék Ezüstben fürdik a táj, puha árnyékok járják a félhomályt, kéz a kézben, ingadozva, az édesen illatos kertben, nyugodt vízparti fövenyen megpihenve, elhagyott buja menedékben. Ezüst sugarak csillognak arcunkon, bőrünk bársony-kéken tükrözi a holdfényt, titkos pillanatok jótékony takarójába bújva együtt fedezzük fel az örök fényt. L. M. Linda – 2020.02.10.

Posted by
Posted in

Ez vagyok

  Nem tanultam e mesterséget, nem jártam oly iskolát. Nem is mervén az etikettet, nem ismervén az arany szabályt. Tudom van nékem hibám, tudom,hogy csapni való a helyes írás. Tudom, hogy gond ez itt nekem de sajnos a diszlexiában szenvedek. Minden nap tanulva olvasok, a Kreatív írást forgatom. Kis diák módjára írom a sorokat, és […]

Posted by
Posted in

VÁR(TA)LAK …!

Még nem is ismerlek, Máris eltűntél előlem…?! Nem tudom, merre Vagy, mit csinálsz? Még nem is hallhatok semmit sem felőled! Az éjjel dolgoztam, végig itt voltál nálam, Miközben evezős társaiddal együtt Távoli tájakon idegen csónakok várnak. Mire újra itt leszel, s meghoz a busz, Vele együtt féltett álmaimat, Velük karöltve titkolt vágyaimat! De közben mennyi […]

Posted by
Posted in

VÁGY(TA)LAK!

Nem tudhatod, honnan is tudhatnád, Hány magányos hosszú évben Egykor sötét éjszakában, Máskor a ragyogó nappali fényben Miként készültem rá? Rekkenő melegben, hóban-viharban Metsző hidegben, kegyetlen fagyban, Esőben-sárban, süvöltő szélben Mennyire vártam Rád? Tavasszal az életet nyitó rügyfakadáskor…, Nyáron az izzón perzselő napsütésben…, Ősszel az elmúló szomorú lombhulláskor…, A rideg, dermesztő sötét fagyos télben? Számtalanul […]

Posted by
Posted in

SZERETNÉLEK SZERETNI!

Már késő hajnal van, szívem bánatban. Lenn a kertben sok madár csiripel, Párját hiányolva – mint én is – Egy árva tücsök bágyadtan ciripel. A gerle búg, az örvös súg, Az Alpok felől lágy szellő zúg. Teraszon ülve – e sorokat szülve, Rád gondolva, megrészegülve, Egész éjjel Benned elmerülve. Az éjszaka nem volt pihenésem, Csak […]

Posted by
Posted in

PEER GYNT

Ifjúkorom emlékei, elengedem őket, Mint őszi tölgy a sárgult levelet. Lebegve, szállva hulljanak az Avar rejtekébe, pihenve a régiek felett! Itt voltak, míg éltek, most egy másik világ, Érett férfikorom vágyának lángja ez. Réges-régen eltűnt ifjúságom, mint A horizont, amikor lenyugvó napot elfelez. Nem volt életemben soha Másokat lehengerlő, sok férfit égbe emelő Léha-céda Nő, […]

Posted by
Posted in

MÚLT, JELEN, JÖVŐ … A SÓLYOM

Nem szoktam munkától, felelősségtől, Ellenféltől, egyébtől sohasem félni. Nem szoktam senkinek semmit Csak úgy ígérni. Egyszerűen nem tettem mást, Mint végeztem a dolgom. Társamnak gyakran azt mondtam: Bízz bennem, hidd el, megoldom! Emlékszem, életem kereke úgy, mint másnak, Fenn a fényben, a magas ragyogásban Végig úgy volt. A végén iszapban, kátyúban, sárban, De nagyon a […]

Posted by
Posted in

Az Új Világ

Az Új világ Álmodj egy új világot, Olyat melyet senki sem látott, Amely téged más irányba váltott, Ahogy becsukod a szemed, Nem érzed a kezed, Még azt sem tudod mi történik, Vannak kik a segítséged kérik, Ők is ott vannak a világban, Ahol mindenki boldog, s hibátlan, Egy jobb és szebb világban, Álomvilágban, ahol minden […]

Posted by
Posted in

Sír a Szív Csak az a szív tud sírni, Ki szeretetben mert hinni, Megbántották nem tud mit tenni, Most nem tud önmaga lenni, Érzések ölelik körbe, Oly szomorú, s bánatos most e szív, Kit most egyfolytában a mélység hív, Könnyek között úszik, Néha még el is merül benne, Mintha nem is önmaga lenne, Másképpen dobog […]

Posted by
Posted in

Fájdalom

Fájdalom Fájdalmat érzel mert gyenge vagy, Gyengeséged később erőt ad, Nem lehetsz mindig erős,s bátor, De soha ne félj a világtól, Gyengének is kell lenned, Hogy legyen miből erőt merítened, Ne játszd meg,hogy te mindig erős vagy, Mert bizony lesz aki elhagy, Legyél bátor mutasd gyengeséged, Mert szíved,lelked sem ért téged, Lesznek kik segítik léted, […]