Posted by
Posted in

Tudom, hogy létezel!

  Mióta tudom, hogy e világon létezel, élettel, erővel engem felvértezel. Azóta arcomra mosolyt rajzolok amikor csak rád gondolok. Akkor is, ha nem ad rá az élet semmilyen okot. Mint valami őrjítő mámor, olyan vagy nekem, még akkor is, ha nem velem vagy, hanem valahol messze távol. Mert tudom, hogy létezel. Mert tudom, hogy élettel […]

Posted by
Posted in

Szeretném..

Edit Szabó : Szeretném… “Szeretném felverni lelkem dalával ” a bánatos, mostoha világot, örömet adni szemfényébe, hogy élni tudj ! “Szeretném keblemre ölelni az ” ember magányát, fájó hiányát felébreszteni szív mosolyát, annak,ki még él ! “Szeretném, hogyha lassabban forogna ” és kitárulna feléd a világ, szavamat adom, verseimmel szerethetlek! “És szeretnék alkotni csodásat és […]

Posted by

Gyermekvilág 2018 – szépirodalmi és képzőművészeti pályázat

„Gyermekvilág” az Irodalmi Rádió pályázata a 2018. évi Gyermeknap alkalmából   A pályázat beadási határideje lezárult. Végeredmény: A) Versírók: 1. Császár József: Gondolatok 1. Császár József: Hétpettyes katica 2. Friedler Magdolna: Állatbújócska 3. Pocsai Piroska: Élet a szabadban IfiRádiós különdíjasok: Kiss Dóra: Változás kora Hodosi-Nagy Hédi: Testvéri szeretet Mátrai Csenge: Házi feladat B) Prózaírók: 1. […]

Posted by
Posted in

hagyj egy jelet…

kiszáradt csend úszik a tájon apró madárka gubbaszt az ágon léleknyi harmat kicsike blogban úszik az idő tempója csobban lélekharangból hang tovarepül magányos csendben rossz egyedül sáros lábnyomok a tiszta úton kendőbe kötve magam után húzom sorsom keresztjének szilánkjait feldob röpít majd földre taszít felállok újra újra és újra virág illatú körül a róna megyek […]

Posted by
Posted in

Rügyfakadás

Edit Szabó : Rügyfakadás Tavasz lépte gyorsan halad faágakon a rügy fakad, napsugára meleget ád, előbújik, éled a táj. Levél nélkül szirom nyílik, megélénkül, majd kibújik kék ibolya, sárga hérics, nézd virágát, néked díszlik. Vártuk nagyon a tavaszt már, látjuk, nyílik hamar virág, szívünkben is melegség gyúl, hitünkben az élet virul. Rügyfakadás, bimbó bomlik, fa […]

Posted by
Posted in

Sírfelirat

Sírfelirat 1 Volt és van és lesz, mindent öröktesz. Ő már minden kész, nincs hol kopog vész, tragédia. Poklot? Mennyet? Kap? Ahol nem süt nap! Süt, lám máris ő, mindig lesz fagy, s hő. Sírfelirat 2   Fogant és élt-holt. Igen, ő is volt. Főzött, evett jól, sose kérdte, hol? miért? hogyan? mit? mennyit? milyet? […]

Posted by
Posted in

Téli táj

Tested mozdulatlan rég Nézem hogy édesen alszol még Bárcsak ne lenne többé holnap S a Nap ne váltaná fel a Holdat Békém a harcban te voltál Veled sír a téli táj Ajkamra reményt csókoltál Tudom, már a fény hol jár Vágyam a hajnal tépi szét Egyedül hideg az ébredés Békém a harcban te voltál Veled […]

Posted by
Posted in

Őszi Levél

Oly hűvös a késő őszi szél Fagyos hajnal, közel már a tél Lassan hull le az utolsó levél Nem maradt más csak te meg én Oly színtelen a késő őszi táj Üres fák, halott minden ág Még mindig érzem a hajad illatát Könnyek hajnalán várok rád Nézd, könnyeket hullat Értünk az ég Elmossa a múltat […]

Posted by
Posted in

Ürge üregi tél

Egy napos tisztáson, takaros üregben élt három ürge nagy egyetértésben, gondtalanul, boldogan. Mikor elérkezett az ősz, kosárkájukat a karjukra tették és elindultak begyűjteni a téli eleséget. A kellemes kora őszi napsütésben jókedvűen énekeltek, bukfenceztek, lepkéket kergettek. Telt, múlt az idő és beesteledett, ezért dolgavégezetlenül hazamentek. – Nem baj, majd holnap dolgozunk! – mondogatták otthon. Másnap […]

Posted by
Posted in

Száz színű tél

Volt egyszer egy kis kertben egy házacska, melyben Ödön bácsi és Ella néni élt már hosszú évek óta. Ősszel, amikor az utolsó falevél is lehullott a fákról, Ödön bácsi megtisztította a műhelyében a kerti szerszámait és egyesével a helyükre tette. Ahogy elkészült mindennel, bezárta az ajtaját és a házba lépve így szólt Ella nénihez: – […]