Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Göröngyös úton…

Rózsa Iván: Göröngyös úton… (Haiku-változatok) Göröngyös úton Megbotlottam ezerszer, De célba értem… Göröngyös úton Elágazáshoz értél: Merre menj tovább?! Göröngyös úton, Ki elkísér majd téged: Lesz méltó társad! Göröngyös úton Nehezebb célba érni: De annál dicsőbb! Göröngyös úton Nincs aszfalt, jelzőlámpa: Inkább vaksötét… Göröngyös úton Lehet, hogy a göröngyök Leghűbb társaid… Göröngyös úton Cipeled a […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Öt szomorú haiku

Rózsa Iván: Öt szomorú haiku A nyáj A nyáj összetart, Szélre löki a gyengét, És nem átlagost… A csorda A csordaszellem Eltaszítja magától Az egyedi szót… Farkas-vigyor A pásztor lehet Hamis is, a farkasok Legjobb barátja… Ostor-pattogás A csordás-ostor Pattogására boldog Marhák vonulnak… Háborúk Vágóhidakra Terelik immáron az Embereket is… Budakalász, 2019. július 7.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A nyáj

Rózsa Iván: A nyáj A birkanyáj befelé pulzál. A centripetális erő a nyáj szélére löki a gyengéket, és az átlagtól eltérőket. Őket, a leszakadókat, tépik szét először a farkasok… A nyáj könnyen terelhető: elég hozzá egy-két puli vagy más pásztorkutya. A kutyák engedelmeskednek a pásztornak, a juhok pedig a kutyáknak… A nyáj szürke, átlagos egyedekből […]

Posted by
Posted in

Juhfarknyi lehelet

Juhfarknyi lehelet ( a vulkáni hamu életet fakasztott ) Ki hiszi el nekem, hogy az élet vízét ismerem? Nem messze innét, hol tanyát vert a jobblét, hajszálgyökerek isszák a hegy dévaj porát, hogy milliónyi izgatott fürtben ott lakjon az Isten! Ő adta ezt nekünk, mi néha gyógyszerünk, éljünk hát vele bátran, gyöngyözzön a pohárban, benne […]

Posted by
Posted in

A csend falat emelt ablakom alatt ” A természet poétája 2019″ A világ ezerszínű virág antológia”

  A Csend falat emelt ablakom alatt A csend falat emelt ablakom alatt, Ettől izgalmas lett a tespedt város, Kinézek: látom sötét kontúrjait, Lomha, barna árnyék andalog: charme-os, Lassú pillanatok káprázata játszik, Rémalakot ölthetnek a nyitott kapuk, Kitágult pupillák borzongással nézik, Miként marják lelkük kíméletlen satuk, Már éjfél is elmúlt, fáradt a világ, Megáll az […]

Posted by
Posted in

Aratás

Edit Szabó : Aratás . Zöld erdő szélétől indul a határ, búzaszemek kalásza sárgállik már, munkáskéz vetette el ezt a magot, természet ereje szép termést adott. . Gazda kezében van pengő kasza, balról és jobbról is megsuhintja, sárgán aranyló szép búzakalászok, tarlóra dőlvén várják az asszonyt. . Drága kincs az életünknek magja, párja hajladozik ívesen […]

Posted by
Posted in

Több fényt adj Istenem

Több fényt adj Istenünk! Múlt békés álmaim is kerge táncot járnak Mintha rémek dörömbölnének,s kiabálnának Majd hirtelen ébredéskor verejtékben ázok Átélt napok eseményeitől didergek és fázok Újsághírek,TV tudósítások keveregnek bennem Vadhajtások tüskéi borítanak hogy kínozzák a testem Hogy Isten parancsait káromolva kínozzák a lelkem Hogy birtokba vegye a világot egy mérgezett szellem Történelmünkben mindig megbújtak […]

Posted by
Posted in

Lét-regény… 2/2

Meditáció a létezésről… Versben, apevában és 10 szavasokban írva. Ősz: Vége már a nyárnak, a napfény erőtlen, Majdnem elvész már a fakón-kékes, égen… A kis-bogarak, már csak életuntan csámborognak, Keresik, nyomát a már végleg elmúlt szebb napoknak. Ősz Leple Fényt takar. Vánszorgó lét Emléket kutat. * A nyári zajok, csak emlékek már, ezeket meg már […]

Posted by
Posted in

Gondolat… így öregesen

Van, hogy a gondolat zabolátlan, mint egy csikó! Vibrál és ugrál, kavarog, mint az örvénylő hó! Van, hogy a gondolat zabolátlan, mint egy csikó! Csak Jönnek Mint árvíz. Megfékeznem? Írni sem győzöm. * Nagy dolgok is sűrűn eszembe szoktak jutni, Ha marhaság, akkor érzem, el kéne futni. Nem Írom Mindet, csak Az értékest, Többi hadd […]

Posted by
Posted in

Életem

  Néha fekete-fehér, melyben a szivárvány, szürke árnyalattal írt szomorú királylány.