Posted by
Posted in

Reggeli

Köd üli meg egész tájat, Reggel kenjük szét a vajat. Nem látjuk így a szépségét, Ember eszi reggelijét. Közben persze elmélkedünk, A Nap mikor süt fel nekünk. Eszünkbe jut vad gondolat, Együnk reggel egy sült halat. Miután kentük vajacskát És ettünk egy sült halacskát, Elhagyja a tájat a köd, A szép látvány az örömöd. Budapest, […]

Posted by
Posted in

Mennem kell

Ázok és fázok és megállok, Lecsurgó vízre rácsodálok. Fénynyalábok a vízcseppekben, Tükröződnek a tág szememben. Ázok és fázok és didergek, Annyira lenyűgöznek fények. Arcomba ver, puha vízeső, Érzet és látvány; meseillő. Már csak fázok, lassan száradok, Eltűnnek a szép fénynyalábok. Átélt élménytől megújhodom És indulok, mennem kell, tudom. Vecsés, 1999. január 23. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Léleksivatag…

Európai stílusú haikuban Élet tövises, Szára, száradó kóró! Lélekfájdalom! * Beteges vágyak! Jó eszedbe jut, de nincs. Lélekreménység. * Ember csak tervez, Lélek meg a partnere. Jó elképzelés. * Lélekhangulat Könnyíti napjaidat? Tisztességesség. * Van küldetésed? Lelked, követ az úton? Lélekgyémántok. * Keresed amit? Aggódsz, hogy nem találod. Lét nem írt… hallgat. * Varjú a […]

Posted by
Posted in

Történelmünkről… futólépésben

Ezen, már nem lehet változtatni… Akinek nincs múltja, annak nincs, nem lehet jövője sem. Ezt igazolta és most is igazolja történelem. Ez hazánkra is nagyon érvényes, sőt ezerszeresen. Ezer év bizony, nagyon nagy idő! Volt itt már jó, meg minden rossz… verő. Csak a nagyobbakat, mint az emlékezetes tatárdúlás, Itt voltak, hódítottak, öltek és nagy […]

Posted by
Posted in

Őszi haiku csokor 3.

Eredeti Baso féle stílusban… Gyors, zuhanó a Naplemente. Vaksötét. Száradt kóró sor. * Est, sötét álarc! Hajnal, csipkézett fátyol… Suhogó fenyves. * Ködös pirkadat. Délelőtt csendes eső. Korai alkony. * Dús, harmatos rét, Fecskék elköltözőben. Lanyhuló alkony. * Hideg fényt áraszt, Fakó ezüstös csillag. Hideg szél támad. * Hold mosolyog, Felölti csillag díszét, Fönt fagyoskodik. […]

Posted by
Posted in

Őszi haiku csokor 2.

Eredeti Basho féle stílusban… Fönt alkonyodik, Bíborvörös ég-alja. Ég még azúrkék. * Esti szél kereng, Bíbortüzű ég alatt. Zöld, sárga, barna. * Kelő nap bágyadt, Táj fölött már erőtlen. Fogy élettere. * Vadludak vében, Hangoskodva vonulnak. Élnek, más tájon. * Koronás darvak Érkeznek hűvös széllel. Korai este. * Verebek, már csak Gubbasztanak, fázósan. Kopasz bokor-lak. […]

Posted by
Posted in

Őszi haiku csokor 1.

Eredeti Basho féle stílusban… Szellő se mozdul, Fán, fakult levélke lóg. Hervadó élet. * Halálát sírom Tarka-virágos rétnek. Kókadt pipacsok. * Lombhullatóként, Fák növelik az avart. Puha lépések. * Költöző madár Jegyet vált és szárnyra kél. Itten csak fázna. * Kutya bundája, Elkezd megvastagodni. Melegen-tartó. * Nap nem süt már úgy, Mint kinn a réten, […]

Posted by
Posted in

Őszbe hamvadt…

Őszbe hamvadt a forrón perzselő nyár, elmúlt már, És biz’ vissza nem jön, ember erre hiába vár. Itt már nem terül fény, a sűrűbbedő alkonyra Korai est, fekete leplet borít arcomra… Őszies ég alatt a szélvihar, villanydrót húrokon játszik, Néha elmegy, de visszajön, és egy csodadallamot újrajátszik. Vecsés, 2013. szeptember 29. – Kustra Ferenc

Posted by
Posted in

Zsivaj

Épp’ a réten sétáltunk, amikor utolért a zsivaj, Lecsapott a szélvihar, csak úgy odaért a vad moraj Épp’ a réten sétáltunk, amikor utolért a zsivaj. (HIAfo) Hajunk fújja, lobog! Széllel futunk versenyt, Utol ne érjen szélvihar. * Nem készültünk erre, nem volt rajtunk védő ruha, A gyorsan lecsapó zápor, befolyt a zokniba… Nem készültünk erre, […]

Posted by
Posted in

Őszi részecskék…

Ősszel bőszen sétálhatsz az avarba, De Te attól, ne legyél „piros” zavarba. Ha séta-partner párod, ledőlni kíván, Vastag avar, bizony, megfelelő dívány. (HIAfo) Csábít avar pamlag! Nem szégyen szeretni, Adj egy csókot, ha látnak is! * (3 soros-zárttükrös) Meleg nyárból, szívembe a hideg ősz készül, Melegből nem marad, talán csak.. kis emlékül… Meleg nyárból, szívembe […]