Posted by
Posted in

Ha nem vigyázunk…

Gazok hordái mindenütt múló pillanat, vadvirág csendek por lepte valóság s nekünk ha nem vigyázunk: kicsengettek!

Posted by
Posted in

…lehet, hogy nem is volt?

Éjmanó játszik egy csodás dallamot vágyódva nézem a csukott ablakot Hunyorgó fény a sötéten áthatol egy mandolin lágyan trilláz valahol. Az éj szürke fátyla lassan betakar emlékek sora amit most felkavar. Magányos éjben az emlék most a társ milyen szép is volt…virágzott a hárs. Bódító illatok szálltak a légben a parton egy padon…akkor kéz a […]

Posted by
Posted in

Gondolatok…Apevában

A kezed ha tőlem elveszed már oly közel a vég. Csak csendes magányban tűnik fel majd a társ hiánya. A zene út oda hová soha nem juthatnál el. A népnek hangja nem jut el hozzá a tapsviharban.

Posted by
Posted in

Az őszi köd lassan…

Az őszi köd, lassan átsuhan a tájon sárgult levél hull libegve a talajra hiába várod már, a tarka délibábon a nyár messze jár, a tél közelít. Tempóját veszíti a megszokott ütem a szél hajnalban már csípősen üzen színezi a lombot az ősz ecsetje az avar lassan befedi a Föld ráncait. Az elmúlás réme kopogtat az […]

Posted by
Posted in

Könyved lapjaira…

(Tükörvers) Az örökös bűnt, mondd ki érti meg? Mely vezekelni tanít nem szeretni a lélek hatalmát kell majd feledni “s ha utad egyszer a végéhez ér” mondja: megfizetsz mindenért. Vajon miért él az agyakban e képzet tört álmokon mindenütt cserép hisz az élet, fájón is csodaszép de büntetéstől retteg belső éned könyved lapjaira nem kerül […]

Posted by
Posted in

Változások

Edit Szabó : Változások Múltakból érint meg a jelen, hullhatnak az őszi levelek, élőre néznek tekintetetek, időben félre léphetnek, jövő szava új ígéret, közös akarat a végzet. ” Egy életszakasz véget ér, lehullott csillagokat lep szemét, mentjük, ami még él sarjad már a gyökér, de soká hoz új virágot, vissza-visszatér a tél.” Hatalma oly sokat […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Tömegvonzás

Rózsa Iván: Tömegvonzás Mindennek van tömege, Legyen bár bolygó vagy neutrínó. Ne légy soha más ölebe! Hatalom minden méretet felülíró… Budakalász, 2017. augusztus 29.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Tapsorkán után csend…

Rózsa Iván. Tapsorkán után csend… A fellépést követően zúgott a tapsorkán: A zongorista elérzékenyült sikere láttán. „Brávó, brávó!” – zengett az egész terem: Ilyen tehetség nem minden bokorban terem. Évszázadonként jó, hogyha egy születik: A koncert után hát ráadás is kéretik. Elcsendesedett újra a publikum, légy se hallatszott: S a zongorán a művész most lágy […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Hangorkán után csend…

Rózsa Iván: Hangorkán után csend… A diktátor beszédét elnyomta a hangorkán; A tömeg üvöltött, ahogy kifért a torkán: „Elég volt belőled! Le veled! Le veled!” Hiába kiabálsz, ezt ugyan kérheted… A bársonyszék kényelmes, pont méretes: És a hatalommal járó pénz ígéretes. Jöttek hát rohamrendőrök, rövidre zárták a dolgot; És a tömeg ment, ahogy jött: csendben […]