Posted by
Posted in

Újév hajnalán…

holdfény csillan a szürke felhők között öröm és jókedv hullámzik a tájon ma a vidámság ide költözött táncol a fény is az üvegpoháron tűzijáték röppen petárda durran pezsgős dugó pattog a járda kövén szemedben öröm vágyakozás csillan a forgatagban az újév küszöbén gondolatok szállnak vágyak remények hogy neked is jut majd munka és kenyér de […]

Posted by
Posted in

Szilveszter…2017

buborék száll kecsesen tova a pohárban aranysárga pezsgő a mozdulat már kissé tétova hisz véget ért az óesztendő öröm és bánat a múltba került vajon mit is hoz majd a holnap kéz a pohárral koccintásra lendült s petárda robbant az ablak alatt tétova óda a számvetés ideje talán majd elérkezik egy nap koccintsunk addig egy […]

Posted by
Posted in

milyen sorsot…

milyen sorsot szánt nekem a teremtőm nap mint nap bogozom rejtett titkát de kibabrál a sok csomó velem mert nem találom e zsáknak a nyitját megfejtem-e amíg élek tudom újabb és újabb csomót rejteget ha elmegyek közben akkor sem bánom hogy rejtvény maradt a meg nem fejtett talán majd ott a másik oldalon elmondja ő […]

Posted by
Posted in

eretnek voltam…

ha távoznom kell ó istenek teszem azt bölcs belenyugvással születtem éltem elmegyek egyszer az idő rohan és nem marasztal az idő mint olyan észrevétlen csupán a test mi jelzi elmúlását köszönöm sorsom mit megéltem lázadó énem megnyugvását eretnek voltam vagyok és leszek tűz ég bennem talán új kort élek az elme még szárnyal csak a […]

Posted by
Posted in

Talán egy…

Talán egy fájó hangzavar, vagy elkapkodott svédcsavar, fej felett lóbált mozdulat, minden, mi egykor megszakadt. Tilalmas éjek…némaság, elvetélt mag…pusztaság, sárguló fenyőfán dísz csengő gyermeki álmod…nem lelhető.

Posted by
Posted in

megszületett egykor…

megszületett egykor egy apró gyermek őt ma megváltónak hívja az ember az idő homokszemei peregnek a hozsanna morajlik mint a tenger hívők hada éjjel a templomokban sikk lett a szeretet csak egy-két napra szférák zenéje száll szakadatlan s angyali ének e szép napokra a gyermek felnőtt tanított sok szépet csodás szeretetről szólt az ígéret de […]

Posted by
Posted in

Ki melletted állt…

Ki melletted állt egykoron ma a sátán fattya már szél üvölt a “halálsoron” a homokórán a perc megáll. Tördelt a lélek és elbukott cseppenő verejték szaga száll emberek szajkóznak lózungot később, hogy: vége, vége már. Tapsol a közöny, mit sem ér ki voltál, vagy talán leszel réten már nem nyílik pipitér mit kezdesz most az […]

Posted by
Posted in

Gyere most…

Tudom, egyszer elfogadod majd, nem ellened szólnak verseim, de látom a gondot és a bajt, néha, hullámzó néma sejtjeim ha tudnák, ordítanák: elég! Gyere most… Jöjj közelébb. Beszéljük meg,mért rossz a világ? Kezünkben néhány szál kék virág, vagy fenyőág, rajta csillogó díszek, hinni kell, hogy szebb lesz az élet, s emberségesebb. Nem erre tanítottál? Minden […]

Posted by
Posted in

Vártam rád…

Vártam rád… megéltem közben számtalan csatát mit a sors állított fel nekem. Mint ólomkatona, rendíthetetlenül álltam még tépett vad vihar, s belül mindig sütött a nap. Vártam rád… átvirrasztott sötét éjjelek szélvész tépte az üstökömet s vert az eső olykor, fagyottá vált a lélek de a májusi szél mondott csodás meséket s álmokat szőtt a […]

Posted by
Posted in

Cicáink emléke

– Nézzék, a döntést Önöknek kell meghozni. – mondta az állatorvos a fejét csóválva, majd így folytatta – Hiszen az önöké a cica. Sajnos én már segíteni nem tudok. 18 éves múlt, majdnem 19, jobb oldali emlő-rákos, mindkét szeme hályogos, szinte nem lát, szerintem azért is nem eszik, mert már tele van áttétekkel. Ez a […]