Posted by
Posted in

Juhfarknyi lehelet

Juhfarknyi lehelet ( a vulkáni hamu életet fakasztott ) Ki hiszi el nekem, hogy az élet vízét ismerem? Nem messze innét, hol tanyát vert a jobblét, hajszálgyökerek isszák a hegy dévaj porát, hogy milliónyi izgatott fürtben ott lakjon az Isten! Ő adta ezt nekünk, mi néha gyógyszerünk, éljünk hát vele bátran, gyöngyözzön a pohárban, benne […]

Posted by
Posted in

A csend falat emelt ablakom alatt ” A természet poétája 2019″ A világ ezerszínű virág antológia”

  A Csend falat emelt ablakom alatt A csend falat emelt ablakom alatt, Ettől izgalmas lett a tespedt város, Kinézek: látom sötét kontúrjait, Lomha, barna árnyék andalog: charme-os, Lassú pillanatok káprázata játszik, Rémalakot ölthetnek a nyitott kapuk, Kitágult pupillák borzongással nézik, Miként marják lelkük kíméletlen satuk, Már éjfél is elmúlt, fáradt a világ, Megáll az […]

Posted by
Posted in

Aratás

Edit Szabó : Aratás . Zöld erdő szélétől indul a határ, búzaszemek kalásza sárgállik már, munkáskéz vetette el ezt a magot, természet ereje szép termést adott. . Gazda kezében van pengő kasza, balról és jobbról is megsuhintja, sárgán aranyló szép búzakalászok, tarlóra dőlvén várják az asszonyt. . Drága kincs az életünknek magja, párja hajladozik ívesen […]

Posted by
Posted in

Több fényt adj Istenem

Több fényt adj Istenünk! Múlt békés álmaim is kerge táncot járnak Mintha rémek dörömbölnének,s kiabálnának Majd hirtelen ébredéskor verejtékben ázok Átélt napok eseményeitől didergek és fázok Újsághírek,TV tudósítások keveregnek bennem Vadhajtások tüskéi borítanak hogy kínozzák a testem Hogy Isten parancsait káromolva kínozzák a lelkem Hogy birtokba vegye a világot egy mérgezett szellem Történelmünkben mindig megbújtak […]

Posted by
Posted in

Lét-regény… 2/2

Meditáció a létezésről… Versben, apevában és 10 szavasokban írva. Ősz: Vége már a nyárnak, a napfény erőtlen, Majdnem elvész már a fakón-kékes, égen… A kis-bogarak, már csak életuntan csámborognak, Keresik, nyomát a már végleg elmúlt szebb napoknak. Ősz Leple Fényt takar. Vánszorgó lét Emléket kutat. * A nyári zajok, csak emlékek már, ezeket meg már […]

Posted by
Posted in

Gondolat… így öregesen

Van, hogy a gondolat zabolátlan, mint egy csikó! Vibrál és ugrál, kavarog, mint az örvénylő hó! Van, hogy a gondolat zabolátlan, mint egy csikó! Csak Jönnek Mint árvíz. Megfékeznem? Írni sem győzöm. * Nagy dolgok is sűrűn eszembe szoktak jutni, Ha marhaság, akkor érzem, el kéne futni. Nem Írom Mindet, csak Az értékest, Többi hadd […]

Posted by
Posted in

Életem

  Néha fekete-fehér, melyben a szivárvány, szürke árnyalattal írt szomorú királylány.

Posted by
Posted in

Összefoglaló 2019. évi nyári alkotótáborunkról – Szigligeti Alkotóház

2019. július 2-8. között foglalta el az Irodalmi Rádió alkotóközössége a Szigligeti Alkotóházat. 53 fős csapatunkban szerzők, előadók, hangmérnökünk és a szerkesztők, valamint családtagjaik is jelen voltak. Emellett a környező településeken élő szerzők is megtisztelték jelenlétükkel összejövetelünket egy-egy alkalom erejéig. A szokásoknak megfelelően napközben szabad programmal múlatták az időt a jelenlévők. A csodálatos időjárásnak köszönhetően […]

Posted by
Posted in

Az a fránya idő… 2/2.

Az idő, elgondolkoztató… (vers) Időm sose nincsen elég, versenyt futok vele, Oly jó lenne, néha megpihenni néhány percre. Tennivalóm még van elég, időm már kevés… Idő kell… míg búzaszemből lesz kenyérszegés. * (3 soros, zárt tükrös) Az idő mint a csikó elfutott mellettem, Talán még igazából, soha nem is éltem, Az idő, mint a csikó […]

Posted by
Posted in

Az a fránya idő… 1/2.

Az idő, elgondolkoztató… (vers) Nézem, hogy absztraktokat fest a fránya idő, De nem tudom megfejteni, hogy ez meg minő? Az esti alkonyatban is formákat rajzol, Az éjszakai vaksötétben sem araszol… * (3 soros-zárttükrös) Nem tudhatom, hogy mit kezdenénk idő nélkül, A múltunk sem volna elérhető emlék nélkül, Nem tudhatom, hogy mit kezdenénk idő nélkül, * […]