Posted by
Posted in

Ó Istenem hallgasd imám

  Ó Istenem hallgasd imám! Fohászkodom hozzád mind egy juhász. Arcomat a fájdalom könnye mossa. S a lelkem mind homokvárként omladozva. Most csak nézek ki az ablakon, Valójában mi történt velem? Miért van mind ez? Méltó vagyok e rá? Hordhatom e a fehér ruhát? Mi téged ábrázol. s hitem erőt ad nekem így mindig itt […]

Posted by
Posted in

Boldog szülinapot

Nyíljon néked sok tucat virág, Illata járja át életed útját. Tortádon a gyertyafény keringőt járjon. S a jó Isten erőt egészséget áldjon! Ez után még azt kívánom neked. Sok öröm s boldogság érjen. Szemedből a bánat könnye sohase legyen. A jó Isten öröké vigyázzon téged. Folytathatnám a sorokat de minek? Minden betűben elmondom érzésemet Itt […]

Posted by
Posted in

Természet ezer arca

  Természet ezer arcával, dacol az idő, Viszontagságos és meglepő. Romantikus viharán. Évszakok oly szívbe markolóan fáj. Hisz tudsz oly zsenge arcot mutatni. Mint természet színes bája. Mint szűzleány mezítelen vágya. S a szívet, lelket tüstént átjárja. De olyan is vagy mind a lángoló nyár. Tűzzel fűtött test és sóhajtás. Patakként járja testet a verejték. […]

Posted by
Posted in

Egy érzelem mi a lélek tükre.

Én mind ki didaktikus módon meg tanult költemények szerzője úgy gondolom ,hogy érzelem nélkül nem csak az alkotás hanem az egész világ meg bukik. Hisz ha belegondolunk egy kicsit az érzelem hány ága is köszönt vissza egy egy embernél. Van ki érzelmét művészi ágon engedi el. Van ki életet vitelez belőle. Így vannak boldog s […]

Posted by
Posted in

Az Igaz barát

Ha fáj a szíved és ha vérzik, Ne szólj nékik úgy sem értik. Ha könnyes szemed keres egy helyet Némán töröld le fájó könnyedet. Majd emelt fejel lépjél elő s újra neves, Ha kérdeznek se felelj. Mondj valami tarka dolgot csendben. De az igazság öröké maradjon lelküknek rejtve. Ha még is elmondod lelked szavát, Nézd […]

Posted by
Posted in

Az évszakok

  Ó te természet zsenge gyermeke, Szellő simítsa rügyfakasztó testedet. Hol ezüst függönyszökő árnyában látszol. Hol a madárdalos kikeletben táncolsz. Majd színes virágot tűzöl koronádban. Új életeket csalsz e mostoha világba. Elő csalogatod a gyenge napot. Madárdalba teszed a kikeletet, az alkonyt. Majd egyre többet mutatsz magadból. Bájadat csábító testedet kitárva. Karjaidban kalászt ringatva. Zöld […]

Posted by
Posted in

Búcsú a nagy szerelemtől

  Szőttem álmot angyalszárnyán, Hogy majd én is nagy leszek. Elismernek s szeretni fognak, Mint minden nagy embert. De szertefoszlót drága álom, Hisz nem kell senkinek. Alkotások mit sem érnek, Hisz nincs iskolám és hibás az egész rendszerem. Perig nálamnál tanultabb emberek, Hibát hibára alkotnak, s mégis jó, mondja más. Hisz ő elvégzett egy magasabb […]

Posted by
Posted in

Költészet napja!

  Mennyi éve ünnepelnek. Minden évben emlékeznek. Szavalják a versek rejtelmes sorát. Hol az érzelem természet tükrözi magát. Már Attila felnőtt, s mama se mos. Csak a szó a vers mi ő tőle való. Mindenki tanulja szavalja talán. Hisz ö az ki a szívnek édes kincse már. Ó az alkotás az igaz szerelem. Hol életre […]

Posted by
Posted in

Az érzelmes Április

  Április te bohókás gyerek. Szeszélyes akár a női szívek. Lelkében írók nemzedéke él. Hisz költők napja ide ért ismét. Nagy írónk születésnapja vagyon, Kinek tollából született a késői sirató. S álmodót, gazdagságot, szép megélhetés S ifjú szíve korán itt hagyta az élet, rendjét. Mindenki emlékezik kicsikre és nagyokra. Hol Arany „Családi alkotásaira. Hol Weöres […]

Posted by
Posted in

Remény lángja

  A remény fénysugara. Mind egy gyertyafény, Ragyogsz az életküszöbén. Félve, hogy kialszik egyszer még. S az emlék és a bánat kíséri lelkedet. De érzed heves szorítását a szívedben Mi átjárja tested-lelked minden nap szakán. S már erősebb a lángnak fénye akár a napsugár. Napként hatolsz a testbe De ha azt mondod vége Még a […]