Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Áldom az Urat!

Rózsa Iván: Áldom az Urat! Áldom az Urat, hogy nekünk adta ezt az „urat”, ki Magyarország urának képzeli magát, mintegy kvázi kormányzóként. Vagy valakit utánoz, kinek a lábához sem ér. Áldom az Urat szeretett vezetőnkért, ki kivezet a sötétségből minket… Vagy mi őt?! Még egyszer: ki-kivezet a sötétségből minket… Még nagyobb sötétségbe?! Ki megment minket […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Mikor szabad vagy…

Rózsa Iván: Mikor szabad vagy… Mikor szabad vagy, átérzed a szabadnak hitt állapot illúzióját. Mikor szabad vagy, úgy érzed, követed Isten sugallatát. Azt súgja neked az Isten, hogy okkal születtél a világra. És ez az ok nem tartozik másra, csak az egész világra. Összetartanak a túlélésért a kafferbivalyok a Zambézinél; emberek, segítsük egymást: kinél kopogtatnánk […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: A kis Romulus és szenteskedő álszentjei

Rózsa Iván: A kis Romulus és szenteskedő álszentjei Isten nevét óránként veszik szájukra az istentelenek… A rafinált kis álszentek, a hittel példálózó hitetlenek… Dehogy keresztények ők! Embertelen állat-emberek… Vezetőjük egy mini Antikrisztus, egy báránybőrbe bújt farkas gyerek… Budakalász, 2017. május 12.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Állítsuk meg őket!

Rózsa Iván: Állítsuk meg őket! Most még csak átplakátoznak, matricákat ragasztanak… De lehet, hogy majd ütnek-vernek, törnek-zúznak… Mitől keresztények ők? Most még csak szavakkal ölnek… Jönnek-jönnek az új Lenin-fiúk… Állítsuk meg őket! Budakalász, 2017. május 12.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Egy csónakban…

Rózsa Iván: Egy csónakban… Egy csónakban evezünk… Mikor jön erre rá férj és feleség? Egy csónakban evezünk… Mikor jön erre rá az emberiség? Budakalász, 2017. május 12.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Újra fekete autók?

Rózsa Iván: Újra fekete autók? Nagygécen járt az ügyeletes nagy géci, Jött nagy, fekete autóban népet hülyíteni, De az öregek jól tudják a közelmúltból: Ki az, aki demagóg, és csak szónokol… Budakalász, 2017. május 11.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Egyszavasok

Rózsa Iván: Egyszavasok (Hommage à Weöres Sándor) I. Könnyvirág. II. Gyöngyvilág. III. Takonypóz. IV. Weöres-torony. V. Illatáram. VI. Villanyállam. VII. Haragvirág. VIII. Csontkollektor. IX. Sarokkompót. X. Szarkaszentelés. XI. Hadarka. XII. Torverseny. XIII. Szurokszorulás. XIV. Állatfelhő. XV. Konzervterem. XVI. Aszkétaorgia. XVII. Festménytelenség. XVIII. Tűtrágya. XIX. Vigaszvirág. XX. Fagyrózsa. XXI. Mamut-magyar. Budakalász, 2017. május 6.

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Az ötödik elem

Rózsa Iván: Az ötödik elem (Weöres Sándor: Tojáséj) Tojáséj-fényben, Éltem reményben, Néha töksötétben, De fenség-tényben, Földben, tűzben, vízben, szélben; Napban és égben; Mikor féltem, akkor sem féltem; Mikor éltem, igazán éltem; Mikor haltam, tényleg haltam; De azért ez még odébb van! Van most, ami van: Valóban itt vagyunk a valóban? A világ legszebb, legrövidebb verse: […]

Posted by
Posted in

Rózsa Iván: Vége!

Rózsa Iván: Vége! Nem esnek már tőletek sehol hasra, Felhúznak tán titeket a lámpavasra! Vége már a hülyítésnek, a „varázsnak”, Eddig is csak ártottatok az országimázsnak! Budakalász, 2017. május 4.

Posted by
Posted in

Harminc év múlva.

Harminc év múlva   .Korán reggel van. Az idős hölgy kibotorkál a fürdőszobába. Áll a tükör előtt és szembenéz vele a harminc évvel ezelőtti énje. Gondolatai kavarognak. Mára már kiegyensúlyozott életét megzavarta a múlt. Fel se öltözött csak úgy neglizsében leül és előveszi a több évtizede megírt levelet. Megsárgult, de egy új levélpapírra átírja azokat […]