Posted by
Posted in

Levegőt

Levegőt -Fuldoklik csakugyan-   Levegőt! Őscápa kívánja. S őstengerünkből mer ít.

Posted by
Posted in

10 szavasok – 4.

Öregszem! Most én még kirándulhatok. Természet befogad, majd oda eltúrázok… * Egyszer én is felmegyek égbe! Talán ott van totál béke? * Sírkertben jártam, felnéztem… égre, Imát mormoltan, magamért is! Mi végre? * Költőóriások, ragyogtok örökön, csillagnál fényesebben, Örök tisztelet él, bennünk, belsőmben… * Legszebb szavakat, Nagymenők írják, éj alatt. Örömkönnyeim folynak, párnám alatt. * […]

Posted by
Posted in

augusztus 20 margójára

mit ad nekünk az augusztusi nap új kenyér illatát a hit szeletét áldást osztogatva szenteli a pap rövid életünk új friss kenyerét István királyunk vaskézzel tűzzel emlékét ünnepli augusztus húsz népet új hitre készítve fel szentté avatta őt a magas klérus fohászunk száll benne létünk a fontos a mindennapit ma is add meg nekünk bár […]

Posted by
Posted in

Néha egy tükör…

Tiszta a kép ahogy átlátszik csendben, a mögötted hagyott már megtett út és őszülő táj ahogyan rendben, festett szegély mellett lágyan körbe fut. Simának látszik bár nem volt az mindig, talán a tett az ami nem látható. Ember és út mit megélt már eddig, nem tudni lesz e majd új forduló. Néha egy tükör kell […]

Posted by
Posted in

ha úgy érzem…

mint dézsából ömlő virágözön az életemen én úgy őrködöm mintha nem születhetnék újra csak hamu rakódna a hamura színes virágok színes az élet tettre sarkall az emberi szemlélet rajtam is múlik milyen lesz végül színpompába a szem is beleszédül kontrasztot jelent az egységes zöld virág és fűillat mindent betölt fény és árnyék játszik néha bennem […]

Posted by
Posted in

vajon miért nem szabad…

vajon miért nem szabad nem lehet kimondani mi nyomja a begyet elmondani mi a szívedet nyomja emberi módon folytatni újra nézetet ütköztetve párbeszédet mondd érted-e azt miről is beszélek mondd miért tilos a más vélemény kinyilatkoztatás lehet csak erény durván lenézve mocskolni másokat az élet mindenkinek mást tartogat utad másra nem kényszerítheted mondd érted-e azt […]

Posted by
Posted in

mint kannából szivárgó…

mint kannából szivárgó lágy fényözön most úgy ölel át a csend engemet illatok virágok tényleg öröm hogy vagyok hogy élek hogy élhetek szerelmek virágok bódító érzés szépség látványa elnyom minden bajt oly jó hogy van és lesz visszatérés ha elhagyom ezt a kék bolygót majd színes és fehér szürke a háttér de a fény itt […]

Posted by
Posted in

Dal az Irodalmi Rádióról

Dal az Irodalmi Rádióról Rendszerek jöttek, mentek Voltak írók,költők,kiket üldöztek. Az őszinte szót törölték a szókincsünkből Még az írmagját is száműzték életünkből Költészet nélkül üres az életünk A természet elveszti szinvilágát Ezzel csak elrejtheti vakságát Holdbéli tájként övezi minden napját A szabadság feltámadásának igaz világa Néhány megszállott ember bátor vállalkozása Felkutatni a lélek mélyén rejtőző […]

Posted by
Posted in

Távol a várostól

Edit Szabó : Távol a várostól Magas fenyők délcegen hegyek alatt zöldellnek, messze fent hótakaró, a távolból csillanó. Erdő mellett a kis tó, napfényét felvillantó, barna őzek szelídek, a partjáról legelnek. Nincs itt semmi zavaró, távol vannak várostól, a természet szépsége villan a tó vizébe. Zöld mezőben hatalom, békés élet, nyugalom, élni itt természetes, nem […]

Posted by
Posted in

Lehetséges új műformák

Lehetséges új műformák 1. az ún. “poetma”: egy gondolat, érzés vagy egy jelenség, egy helyzet, állapot kifejezése tömör, de sokat magukba záró képekkel, szimbólumokkal. Négy sor, szótagszámai: 3-6-6-1. A cím egybeesik az első sorral. Alcíme is van. Gyakran alkalmaz áthajlást két sor között, a sorok akár ketté is vághatnak egy-egy szót. Példa: lásd lejjebb pl. […]